eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy hajó közlekedik a Dunán a szmogos, ködös időben a fővárosban 2017. február 15-én. Budapesten ismét elrendelte Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, miután a mérőállomásokon a szálló por légszennyezettségi szintje február 13-án három, 14-én pedig négy mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Rekord közelében a Duna vízgyűjtőin felhalmozódott hó mennyisége

Egy-másfél méterrel emelkedett a Duna vízszintje, a Tiszáé továbbra is alacsony – mondta az InfoRádiónak az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Arról is beszélt, hogy várható-e a felhalmozódott hóból jelentős árvíz.

Siklós Gabriella arról is beszélt, hogy a Duna vízgyűjtőjén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet mennyisége jelenleg a sokéves maximum környékén van, de nehezen képzelhető el ez, hogy ez a hótömeg egy időben, egyszerre kezdjen el olvadni, tehát egy árhullám kialakulásához jelentős csapadékra is szükség van.

Jelentős vízállásváltozás nem volt, csupán a Duna vízszintje nőtt valamivel – tájékoztatott Siklós Gabriella, hozzátéve, hogy

ez a mennyiség meg sem közelíti az árvízkészültségi szintet.

A Duna vízgyűjtőjénél hóban tárolt vízmennyiség – a tavalyi évhez hasonlóan – a sokéves maximum környékén van – tette hozzá a szakember. A jelenlegi, rekord közeli állapot azonban nem ad egyértelmű támpontot arra, hogy tavasz elején milyen hóviszonyok lesznek, illetve, hogy előfordulhat-e komolyabb árvíz.

Siklós Gabriella arról is beszélt, hogy legnagyobb folyónk vízgyűjtője nagyon tagolt, így nehezen képzelhető el, hogy az ott elterülő hó egyszerre olvadjon el, ráadásul komolyabb árvíz kialakulásához az olvadáson túl nagy csapadékmennyiségre is szükség lenne.

"A hóban tárolt vízkészlet folyamatosan és szakaszosan olvadt le, tehát nem okozott árhullámot tavaly sem" – mondta Siklós Gabriella.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×