A Fidesz európai parlamenti választási listáját Trócsányi László vezeti. A kormány őt szeretné uniós biztosnak is. Trócsányi korábban alkotmánybíró és nagykövet volt, jelenleg igazságügyi miniszter. Ezt a munkáját az InfoRádió Aréna című műsorában úgy definiálta: az igazságügyi miniszter a kormány ügyvédje.
A 21 fős listán Szájer Józsefé a második név. Ő már 2004 óta az Európai Parlament képviselője. Augusztusban az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként még nem volt biztos benne, hogy 2019-ben is elindul az EP-választáson. Mint kifejtette: „15 év hosszú idő, a tűrőképességem és a türelmem egyre inkább fogy, és Magyarországon élni ma már jobb és biztonságosabb.” Akkor még
pár hónap gondolkodási időről beszélt, de végül úgy döntött, hogy folytatja,
ahogy a fideszes lista harmadik politikusa, Járóka Lívia is. Ő angol szakos tanárként és antropológusként végzett. 2004-ben került be az Európai Parlamentbe, ő volt az első cigány nő az uniós törvényhozásban. 2014-ben nem szerzett mandátumot, 2017-ben viszont megkapta Pelczné Gáll Ildikó helyét, aki lemondott.
Járóka Líviához hasonlóan Deutsch Tamás is újrázik. Valószínűleg ő a lista legismertebb szereplője. A Fidesz alapító tagja. Korábban országgyűlés képviselő, parlamenti alelnök és miniszter is volt. Az MTK sportklub elnöke. Személyes hangvételű Twitter-csatornáján rendszeresen kommenálja a belpolitikai történéseket. 2009 óta képviselő az Európai Parlamentben.
Deutsch Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában a választási kampány várható témáiról beszélt, és azt mondta: a migráció ügye mellett a Néppárt szándéka szerint Európa gazdasági növekedésének kérdése is napirendre kerülhet, és felmerül a föderatív Európa vagy nemzetek Európájának kérdése is.
Deutsch Tamás után Gyürk András következik a listán. Ő még csak 46 éves, de már 1988 óta a Fidesz tagja. 2004-ben lett EP-képviselő, előtte a Fidelitas elnökeként volt ismert.
Utána Gál Kinga neve olvasható. A kolozsvári születésű jogász a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tanácsadójaként kezdte közéleti pályafutását, később a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, a Teleki Alapítványnál és a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott. 2004 óta EP-képviselő.
Őt Hölvényi György követi, aki a KDNP alapító tagja és a második Orbán-kormány egyházügyi államtitkára volt. Az unió parlamentjében 2014 óta tevékenykedik.
Győri Enikő régi-új név a listán. 2009 és 2010 között egy rövid ideig már volt EP-képviselő, előtte pedig római nagykövetként dolgozott. Megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét.
Kósa Ádám jelölése sem meglepetés. 2008 óta EP-képviselő, ő az első jelnyelven kommunikáló siket politikus az uniós törvényhozásban. Hozzá hasonlóan valószínűleg befutó helyet kapott a kárpátaljai származású Bocskor Andrea is, aki négy éve rendelkezik mandátummal az Európai Parlamentben. Ez nem meglepetés, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában egyértelművé tette, hogy a kormánypárt favorizálja a nem uniós államból érkező magyar jelölteket.
Részben ezzel magyarázható, hogy lekerült a listáról az erdélyi Tökés László, rajta maradt viszont a vajdasági Deli Andor, aki 2014 óta EP-képviselő.
A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs is viszonylag elöl van névsorban. Ő ezt mondta az EP-választás tétjéről. Úgy fogalmazott, hogy EP-választásnak még sosem volt akkora tétje, mint a jövő évinek: a bevándorláspárti politikának véget kell vetni az Európai Parlamentben, és ezt az európai emberek tehetik meg.
Felkerült a listára Tóth Edina, az Európai Néppárt tanácsadója, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Erdős Norbert, aki 2014 óta EP-képviselő, valamint Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Schanda Tamás európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, Faragó Csaba, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének volt alelnöke, az ötgyermekes Király Nóra újbudai politikus, aki a Fiatal Családosok Klubjának alapítójaként lett ismert, Ékes József volt ajkai polgármester, korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselő, továbbá Losonci Gergely, az Európai Néppárt hallgatói szervezetének alelnöke.
Schöpflin György viszont nem folytatja, ő 2004 óta európai parlamenti képviselő. Az InfoRádió Aréna című műsorában az EP-választás várható eredményéről azt mondta, a Néppárt és az európai szocialisták is a mandátumok számának csökkenésével kalkulálnak, míg a liberálisok növekedést várnak. Hozzátette: a nagy kérdés, hogy mi történik a Néppártól jobbra.
Az európai parlamenti választást május 23. és 26. között kell megtartani. Magyarországon mindig vasárnap rendeznek választást, ezért a 21 magyar EP-képviselő mandátumának sorsáról minden bizonnyal május 26-án dönthetünk.
