Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Ilyet még nem mértek a fővárosban

Megdőlt a szélrekord, először mértek óránként 100 kilométeresnél is erősebb szelet Budapesten.

A szombaton viharossá fokozódó szélben a fővárosban megdőlt a napi szélrekord - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap a Facebook-oldalán.

Mint kifejtették: december 22-én a nyugatias szelet több helyen kísérték erős, főleg a hegyvidéki területeken viharos lökések. Mostanáig ezen a napon 1987-ben volt a legnagyobb szél, akkor Budapest Örsöd állomáson több mint 85 kilométer/órás széllökést rögzítettek. Most a János-hegyen ennél jóval erősebb szél fújt,

óránkénti 102 kilométeres széllökés is előfordult, ezzel új fővárosi napi szélsebességrekord született.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: hétfőn egy hidegfront vonul át az ország felett, ennek hatására az ország legnagyobb részén esőre, a magasabb hegyeken havas esőre, hóra, délutántól a Tiszához közeli tájakon kisebb hózáporokra, az északkeleti határvidéken pedig reggel kis eséllyel ónos esőre is számítani kell.

A front mögött délutántól nagy területen megerősödik az északnyugati szél, a Dunántúli-középhegységben és Sopron térségében pedig viharos (óránkénti 70-80 kilométeres) széllökések is várhatók - írták.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×