eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Újabb demonstráció a Kossuth téren

A munka törvénykönyve módosítása miatt pénteken is ellenzéki tüntetés kezdődött a fővárosban, a Kossuth téren.

A korábbi tüntetések utáni előállításokról a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője pénteken nyilatkozott az MTI-nek.

Összesen 51 tüntetőt állítottak elő, 22-öt vettek őrizetbe a szerdai és csütörtöki budapesti demonstrációkkal kapcsolatban - erősítette meg a BRFK szóvivője. Csécsi Soma azt is elmondta: a tüntetéseken tizennégy rendőr sérült meg.

A BRFK szóvivője közölte: a szerdai tüntetéssel összefüggésben 35, a csütörtökivel kapcsolatban 16 embert állítottak elő.

A szerdai demonstráció után a rendőrök 13, a Központi Nyomozó Főügyészség 5 embert vett őrizetbe. A csütörtöki demonstrációval kapcsolatban négy ember van őrizetben.

Csécsi Soma elmondása szerint az előállítások indokai között garázdaság, rongálás, lopás, és hivatalos személy elleni erőszak szerepel.

A rendőrök előállítottak egy belga és egy német állampolgárt is, velük szemben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el, hivatalos személy elleni erőszak miatt.

A csütörtöki tüntetéseken az előállítások mellett majdnem 300 embert igazoltattak, közülük 201 ember ellen közlekedési szabálysértési feljelentést tettek.

A szerdai tüntetéseken kilenc rendőr, csütörtökön pedig további öt sérült meg.

Az MTI úgy tudja, hogy a szerdai tüntetéseken előállítottak közül tizenegy ember büntetett előéletű (többi között lopás, garázdaság miatt).

A pénteki tüntetésen beszédeket tartanak, számos ellenzéki párt képviselője felszólalt.

Nem bízhatnak már a köztársasági elnökben a magyarok - mondta Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője.

Arról beszélt, hogy most végre összefogás van, jobb- és baloldali munkások mondják egyszerre, hogy nem, mert nem ezért volt a rendszerváltás, mert ha hagyják azt, amit a kormány akar, akkor a rendszerváltás is csak egy elvetélt kísérlet volt a nyugathoz felzárkózásra.

Kunhalmi Ágnes szerint először egységesnek kell maradni, a következő lépést pedig az EP-választások jelentik - írja a hvg.hu.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom alelnöke szerint a rendőröknek sokat kell túlórázni idén, és az ország minden részéről rendelték őket fel Budapestre a tüntetésekre.

Donáth Annát csütörtök este letartóztattak a rendőrök. Azt mondta, nem az a lényeg, hogy pont őt vitték be, mert nem ő egyedül volt érintett, és szerinte ez jogtalanul történt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem sokkal este 10 óra előtt a rendőrség honlapján közölte: a Kossuth téren a tüntetők közül többen elkezdték dobálni a rendőröket, ezért a Készenléti Rendőrség védőfelszerelésbe öltözött egységeinek le kellett váltaniuk a Budapesti Rendőr-főkapitányság szolgálati öltözetet viselő rendőreit. A rendőrség részéről "elhangzott az első felszólítás a jogkövető magatartásra" - tették hozzá.

Fáklyás tiltakozó demonstráció volt Pécsen is, amelyen Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hangsúlyozta: most a beszédek helyett a cselekvés ideje van, hogy "leomoljon a kormány által épített kártyavár".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×