Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Az újonnan átadott paksi naperőmű napelemtáblái 2019. március 5-én. Az ország legnagyobb, 9 milliárdos költséggel készült naperőműve az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft. koordinálásával valósult meg az atomerőműtől néhány kilométerre. A 20,6 megawatt beépített kapacitású naperőmű mintegy 8500 háztartás, azaz több mint 20 ezer ember villamosenergia-ellátását biztosítja.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Felmérés: a magyarok hajlandóak többet fizetni a megújuló energiáért, de van egy határ

A Mol fenntarthatósági kutatásából az derült ki, hogy a magyarok 30-40 százaléka hajlandó lenne többet fizetni, ha megújuló forrásokból jutna az energiához. Viszont a többség árérzékeny, vagyis csak 10 százalékkal venné drágábban ebből a forrásból az energiát - nyilatkozta az InfoRádióban Sverla Viktor, az olajtársaság stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.

Építenek a magyar polgárok a megújuló energiákra, több mint 90 százalékuk szeretné, hogyha növekedne a megújuló energiaforrások aránya a gazdaságban – mondta az InfoRádióban a Mol-csoport stratégiai és fenntarthatósági igazgatója. Sverla Viktor szerint ez azt jelenti, hogy a kérdés mindenkit foglalkoztat. Ráadásul a válaszadók 70 százaléka úgy is érzi, hogy a klímaváltozás hatással van a mindennapjaira. Ez a két válasz "eléggé logikus kapcsolatban" van egymással – tette hozzá a kutatás vezetője.

A megújuló energiákkal kapcsolatban a legtöbben a geotermikus és a napenergiát említették, de sokan hallottak a zöld hidrogénről, az elektormobilitásról és a fenntartható folyékony üzemanyagokról is. Utóbbiakból már ma is kever a Mol a töltőállomásokon tankolt üzemanyagba – jegyezte meg a stratégiai és fenntarthatósági igazgató annak kapcsán, hogy erről csak az emberek harmadának van tudomása.

Sverla Viktor örvendetesnek nevezte, hogy a geotermikus vagy naperőműveket már az emberek majdnem 90 százaléka szívesen látná a saját lakhelyeihez közel, de még a megújuló források közül a legvitatottabb szélerőműveknek is 74 százalékos a támogatottsága.

Ugyanakkor a megkérdezettek elsöprő többsége, vagyis 92 százaléka úgy látja, hogy a megújuló energiák elterjesztésében szükség van az állam szerepvállalására. A Mol ágazati igazgatója is úgy látja, hogy

az állam támogatása nélkül ez nem is lenne elképzelhető. Üzleti alapon ugyanis egyelőre csak ráfizetéssel lehetne a megújuló energiákat bevonni a gazdaságba.

"A fenntartható üzemanyagokkal kapcsolatban a válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy szükség van állami támogatásra, és ez megerősítés számunkra. Azt látjuk, hogy bár egyre jobban elterjednek a megújuló energiatermelési megoldások, de ezek nagy része jelentősen drágább, mint a hagyományos fosszilis alternatívák" – hívta fel a figyelmet Sverla Viktor. Mint mondta, a megkérdezettek 30-40 százaléka hajlandó lenne többet fizetni a fenntartható energiáért, mint a hagyományos energiaforrásokért, noha legfeljebb csak 10 százalékos árnövekedést tudnának elfogadni. Ez sokszor nem elég ahhoz, hogy ilyen fenntartható üzemanyagokat állítsanak elő, ellenben rávilágít arra, hogy az energia ára nagyon fontos tényező – mutatott rá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×