A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása. Isten lelke húsvét után ötven nappal rejtetten, titokzatos módon, lángnyelvek formájában kiáradt Jézus anyjára, Máriára és a tanítványokra, akik erőt kaptak ahhoz, hogy Jézus tanúi legyenek, és a Szentlélek erejével eljussanak egészen a föld végső határáig.

Az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben aratási ünnep volt, amelynek során az első termést felajánlották Istennek, de Jézus korában már bizonyosan a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe volt. "A Szentlélek kiáradása a tanítványokra és az Istentől kapott törvény ünnepének egybeesése gazdagítja az ünnep tartalmát:

a törvény már nemcsak kőtáblára van írva, hanem a törvény szavait befogadó emberek szívébe is"

A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával összekapcsolja a különböző nyelven beszélő embereket. Így született meg az első pünkösdkor az egyház - olvasható a közleményben.

A pünkösd előtti szombaton tartották idén is a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Pünkösdhétfőn az egyház Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja liturgikus emléknapját ünnepli az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018-as döntésének értelmében - tették hozzá.