Az unió országai közül Svédországban (98,4 százalék), Finnországban (88,0 százalék) és Írországban (87,7 százalék) volt azoknak a kisvállalkozóknak az aránya, akik még a nyugdíj mellett is dolgoznak.

Ezzel szemben Spanyolországban (18,2 százalék) Görögországban (20,3 százalék) sokkal kevesebben vállalják, hogy folytatják a munkát. Szlovéniában majdnem a nyugdíjas egyéni vállalkozók fele (40,4 százalék) dolgozik csak.

Az Eurostat adataiból az is kiderült, hogy EU-ban a foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok 57 százaléka nem főállásban, hanem csak részmunkaidőben vállal munkát.

Ugyanakkor 2023-ban az 50-74 év közötti öregségi nyugdíjasok alig több mint 10 százaléka dolgozott, de közülük is a legtöbben csak részmunkaidőben (57,0 százalék). Ez az arány jóval magasabb volt, mint a nem öregségi nyugdíjasok esetében (16,2 százalék).

A kutatás arra is rávilágított, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás valamennyi uniós országban gyakoribb volt az öregségi nyugdíjasok körében.

Ez az arány azonban országonként jelentősen különbözött. Horvátországban volt a legmagasabb a részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok aránya (89,4 százalék) és a legnagyobb az eltérés a nem nyugdíjasokhoz képest (3,4 százalék), ami jelentős, 86,0 százalékpontos különbséget eredményezett. Horvátországot Svédország (79,2 százalék) és Belgium (78,0 százalék) követte a legmagasabb részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok tekintetében.

Ezzel szemben Bulgária jelentette a legkevesebb részmunkaidős foglalkoztatottat az öregségi nyugdíjasok között (9,2 százalék), illetve a nem nyugdíjasok (1,2 százalék) körében. Litvániában (19,0 százalék) és Lettországban (23,2 százalék) szintén azok közé az uniós államok közé tartozik, ahol rendkívül alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok száma.

Érdekes módon Hollandia, ahol a legmagasabb volt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, mutatta a legkisebb relatív különbséget az öregségi nyugdíjasok (57,8 százalék) és a nem nyugdíjasok (39,4 százalék) között.