A kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen lett az Országgyűlés csütörtöki, az ellenzék kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülése. A tanácskozáson így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el, amelyekre a kormány nem is reagált. Az ellenzék eredetileg tárgyalni szeretett volna a tavaly december 12-én lezajlott parlamenti szavazásról, továbbá a december 16-17-én a köztelevízió székházánál történtekről.

Az elsőként felszólalásra jelentkező Jakab Péter, a Jobbik képviselője úgy fogalmazott, a kormánypárti képviselők távolmaradásukkal azt üzenik, a

"népet halálra dolgoztatnák, de nekik büdös a munka".

Kiemelte, a december 12-én elfogadott törvények, köztük a túlóratörvény, nem léphetnének életbe, nemcsak azért, mert szabálytalanul fogadták el őket, hanem azért is, mert azokat a magyar nép nem akarja. Jakab Péter a köztelevíziónál tartott tüntetésekről szólva kijelentette, csak diktatúrákban fordulhat elő, hogy fegyveres őröket küldenek az ellenzéki képviselőkre. Hozzátette, a Fidesznek ugyanakkor most rossz, mert "a nép felébredt". Bár a Jobbik eddig is ellene volt mind a 2010 előtti, mind pedig az az utáni "multibarát, dolgozóellenes" politikának, amikor egy nemzetet rabszolgasorba akarnak taszítani, mindenkinek a fellépésére szükség van, és "ha kell, jöjjön az általános sztrájk!" - hangoztatta.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője felszólalása keretében frakciótársaival, valamint a DK és az MSZP jelenlévő képviselőivel együtt egy esküt olvasott fel, amelyben

arra tett fogadalmat, hogy az "ellenállás" céljaihoz és a magyar emberek követelésének öt pontjához hű lesz,

annak megvalósítása érdekében minden demokratikus ellenzéki erővel együtt dolgozik, minden fórumon képviselni, terjeszteni fogja a követeléseket. Követelték, hogy a közmédia ne párt-, hanem közszolgálatot lásson el, tiltsák be a fizetett kormánypropagandát, vonják vissza a rabszolgatörvényként emlegetett jogszabályt. Emellett a kevesebb rendőri túlóráért, a független bíróságokért, az európai ügyészséghez való csatlakozásért is szót emeltek. A képviselő mindezt élőben közvetítette az interneten.

Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető, majd a Demokratikus Koalíció képviseletében Vadai Ágnes következett volna szólásra, de a két frakció képviselői elhagyták az üléstermet Szabó Tímea felszólalását követően.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt hangsúlyozta, hogy a túlóratörvény elfogadásával Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz elárulta a magyar embereket, a gazdaságpolitika célja pedig csak az, hogy az olcsón foglalkoztatható magyar munkavállalókra építve multinacionális cégek beruházásait hozza Magyarországra. Ennek bérválság lett az eredménye, az unióban csak Bulgáriában van nagyobb szegénység, mint Magyarországon, több százezer ember emiatt külföldre ment, de ezt a folyamatot a Fidesz tagadja - mondta. Hozzátette: egyes ágazatokban már összeomlással fenyeget a munkaerőhiány és ebben a helyzetben csak olaj a tűzre a túlóratörvény.

A helyzet kezelésében a szakszervezeteknek kell élen járnia, az ellenzéki pártoknak félre kell tennie a különbségeiket, és csatlakozniuk kell ehhez az ellenálláshoz

- fogalmazott a politikus.

A felszólalásokat követően Latorcai János levezető elnök közölte, hogy a Fidesz és a KDNP gépi szavazást kért a napirend elfogadásához. Ennek idején csak a Jobbik, illetve független képviselők tartózkodtak az ülésteremben, így az Országgyűlés nem volt határozatképes, a napirendet nem fogadták el, az ülést a levezető elnök lezárta.

A parlamenti rendkívüli ülése után közösen álltak ki az Országház főlépcsőjére a kormánnyal szembeni ellenállás jegyében a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel kiegészülve. Ahogy előzőleg a parlament rendkívüli ülésén, úgy itt is fogadalmat tettek az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, vállalva, hogy közösen lépnek fel a tavaly év végi tüntetéseken megfogalmazott ötpontos követeléscsomag megvalósításáért.

Ennek megfelelően követelték

• a túlóratörvény azonnali visszavonását,
• a kevesebb rendőri túlórát,
• a független bíróságokat,
• az európai ügyészséghez történő csatlakozást és
• a független közmédiát.