Az egészségi állapot és a munkaerőpiaci helyzet között szoros összefüggés van - írja az economx.hu. A jobb vagy rosszabb munkaerőpiaci helyzet javíthatja vagy ronthatja az egészségi állapotot, míg fordítva is igaz, hogy a jobb egészségi állapot pozitívan, egy bekövetkező negatív egészségsokk pedig negatívan hathat a munkavállalók újbóli munkaerőpiaci elhelyezkedésére. Tavalyi statisztikai adatok szerint átlagosan naponta 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege.

A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kórházba került (26 százalékpont), a mentális betegség kezelésére szolgáló gyógyszert szedő (15 százalékpont), illetve a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt (17 százalékpont) személyeknél figyelhető meg, ez derül ki a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányából. A legtöbb daganatos beteg tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt esett ki a foglalkoztatotti körből. Az is látszik a portál szerint, hogy

kiemelkedősen sok a mentális beteg.

Magyarországon a rosszabb egészségi állapot, különösen a krónikus és mentális betegségek, jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók kiessenek a munkaerőpiacról. A foglalkoztatottság és az egészségi állapot közötti kapcsolat komplex, és erősen befolyásolja az iskolai végzettség, a régió és a társadalmi-gazdasági helyzet is.

A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik – nyilatkozta a portálnak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.

A KSH adatai szerint 2022-ben 130 pszichiátriai és 19 ifjúsági- és gyermekpszichiátriai járóbeteg-szakellátást nyújtó állami szolgáltató működött, 2023-ra a felnőtt gondozóintézetek száma 122-re csökkent, a gyermek ellátóhelyeké is kettővel kevesebb lett.

Az ellátóhelyek számának csökkenése nem állt meg 2024-ben sem, a felnőtt gondozóintézetek száma 120-ra mérséklődött, a gyermekellátóhelyeké pedig 16-ra.

Magyarországi adatok szerint a termelékenyebb cégeknél dolgozók körében – a kevésbé termelékeny cégekhez képest – nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják és kezelik a leggyakoribb krónikus betegségeket, miközben a mentális betegségek előfordulása is ritkább.

Hazánkban a 30-79 éves lakosság közel fele, a férfiak 56, a nők 41 százaléka szenved magas vérnyomás betegségben. Ezzel Magyarország az országok azon 10 százaléka közé tartozik ahol a legmagasabb a hipertónia aránya az említett 30-79 éves korcsoportban – ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból.

Ha sikerülne Magyarországon a hatékonyan kezelt magas vérnyomással küzdő betegek arányát megduplázni, akkor 2040-re 86 ezer haláleset lenne elkerülhető, írja a WHO. Ezzel a magas szisztolés vérnyomásnak tulajdonítható szív- és érrendszeri

női halálozás fele, a férfi halálozás közel 60 százaléka megelőzhető lenne.

A Munkaerőpiaci Tükör tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a rosszindulatú betegség hatására a foglalkoztatás aránya 65 százalékról 34 százalékra csökken, majd emelkedni kezd, és három év múlva 40 százalék körüli szintet ér el, ebben az arányadatban már benne vannak az elhunyt munkavállalók is. Az elemzés következtetése szerint a korábban különböző betegségek miatt fekvőbeteg-ellátásban részesülő, illetve gyógyszert fogyasztó, munkaképes korú lakosság későbbi foglalkoztatása és bére egyértelműen alacsonyabb az ilyen ellátásokban nem részesülőkhöz képest.