eur:
411.01
usd:
394.72
bux:
79231.83
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Bevinné a kormány az iskolai angolórákra a nálunk tanuló külföldieket

Heteken belül a kormány elé kerül az idegennyelvi stratégia, miután lehangoló képet festett a magyarok nyelvtudásáról a kormány megrendelésére készült felmérés - mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár az InfoRádióban.

A kormány által 2017 nyarán megrendelt, nemrég elkészült és a hazai nyelvoktatási, -tudási viszonyokról kritikus képet festő felmérés eredményeivel szembesülve munkához lát a kormány. Annál is inkább, mert 2020-tól csak az juthat be a felsőoktatásba, akinek államilag elismert középfokú nyelvvizsgája van. Mint a felmérésből ismertté vált, a nyelvtudásukról oklevelet szerzők száma évek óta esik:

tíz év alatt 174 ezerről 116 ezerre esett a nyelvvizsgakísérletek száma, és csak a kétharmaduk volt sikeres.

"Az idegennyelvi stratégia a következő hetekben a kormány elé kerül" - mondta az InfoRádiónak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár, aki arról is beszélt, milyen intézkedésekkel próbálják a diákok nyelvtudását fejleszteni.

"Feladatot jelenthet a szaktanácsadás, a továbbképzés fejlesztése, ahol szükség lehet többletforrásokra.

Módszertani központokat kell kialakítani az érintett egyetemeken,

ahol tovább tudják támogatni a nyelvtanárok szakmai felkészültségét" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy

amikor általános iskolából középiskolába kerülnek a gyerekek, csak 31 százalékuknál végeznek nyelvi szintfelmérést, ami miatt a gimnáziumok nem tudnak támaszkodni a tanulók korábban megszerzett nyelvtudására.

Erre is több erőforrást fordítana a kormányzat, arra pedig több pénzt, hogy a nyelvtanárnak tanuló egyetemisták több ösztöndíj-lehetőséghez jussanak anyanyelvi környezetben.

Hasonlóan több figyelmet szentelne a kabinet annak, hogy

a Magyarországon tanuló, például angol anyanyelvű egyetemistákat valamilyen formában bevonják az angol nyelv iskolai oktatásába,

amivel a jelenlegi pedagógushiányban is jobban előre lehetne lépni.

Maruzsa Zoltán szerint nem az óraszámmal van a fő probléma, és az ideális létszámú nyelvi csoportoktól (11-15) sem állunk messze. Szintén pozitív folyamatként írja le, hogy évek óta 2-2 százalékkal nő azon tanulók száma, akik nyelvvizsga birtokában lépik át az egyetem küszöbét, a jelenlegi arányszám 70 százalék.

A szakember szerint

a lakosság nyelvtudása "nagyon sokat javult az elmúlt években",

de így is az európai átlag alatti.

"2007-ben a lakosság 25,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elfogadható szinten beszél legalább egy idegen nyelvet. 2016-ban már a megkérdezettek 42,4 százalék nyilatkozott így" - elevenítette fel az Eurostat statisztikáit a helyettes államtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×