Az Országgyűlés tavaly júniusban fogadta el azt a módosítást, amelynek értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.
Az Európai Bizottság nem sokkal később kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert értelmezésében ez a törvény indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.
Mivel sem a bizottság, sem a kormány nem tudta meggyőzni igazáról a másik felet, decemberben az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé vitte az ügyet.
Ehhez a perhez csatlakozott a bizottság oldalán hétfői közleménye alapján a stockholmi kormány. Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter a dokumentumban úgy fogalmazott, kormányát „aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete", ám az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak - mondta a svéd politikus.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-nek nyilatkozva reagált a svéd döntésre.
Az államtitkár szerint a svéd kormány korábban is migrációpárti volt és jelenleg is az.
"Akár a kvótaügy fejleményeire gondolhatunk, ahol szintén voltak tagállamok, amelyek Szlovákia és Magyarország ellen avatkoztak be, miután nem fogadják el azt, hogy mi ezt önkéntes történetnek tekintjük. Tehát ha a svédek be akarnak fogadni migránsokat, fogadjanak be. De ugyanakkor,
ha mi nem akarunk befogadni, akkor fogadják el azt.
- fogalmazott az államtitkár.
Völner Pál szerint a bejegyzett 60 ezer civil szervezetből néhány tucatnyit érint a külföldi finanszírozásról szóló kitétel. Az államtitkár hozzátette: várhatóan 2019 tavaszára hozhat döntést az Európai Bíróság a perben.