Nemrég kezdte meg az úgynevezett távmeghallgatási rendszer használatát az Egri Törvényszék, amelynek keretében nem szükséges egy vádlottnak vagy tanúnak személyesen megjelennie a bíróság előtt. Az újításról és első tapasztalatairól Péter Zoltán, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának vezetője beszélt az InfoRádiónak.
A távmeghallgatási rendszer első éles alkalmazása május 25-én történt meg, egy elítélt kérte a feltételes szabadlábra bocsátását. A Büntetés-végrehajtási bíró határozatot is hozott, tehát sikerrel történt meg az első éles alkalmazás - mondta Péter Zoltán az InfoRádiónak.
"Az Egri Törvényszék és a Heves megyei Büntetés-végrehajtási Intézet között jött létre a távmeghallgatási kapcsolat,
a meghallgatás kiválóan sikerült, a kép és a hangminőség kifogástalan volt, és semmiféle probléma nem merült fel a távmeghallgatás során"
- emelte ki a főosztályvezető.
Távmeghallgatás folyamata
A törvényszék tárgyalótermében volt a büntetésvégrehajtási bíró, az ügyész, és az elítélt védője,
a meghallgatott személy, az elítélt pedig a Büntetés-végrehajtási Intézetben tartózkodott
egy ott kialakított távmeghallgatási helyiségben, és a kép- és hangkapcsolat a tárgyalóterem, illetőleg meghallgató szoba között jött létre - mondta Péter Zoltán.
Bővebben a témáról csütörtök este 8-tól, Paragrafus című magazinunkban hallhatnak.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldA távolból is lehet már tanúskodni a bíróságokon
Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
2 °C
