Bármit látunk, központi idegrendszerünk több lépésben mérlegeli, hogy a képi információ mi lehet. Agyunk azt a megoldást fogja választani, amit előzetes tapasztalatok során már megismert.
Orbán Gergő, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa az InfoRádiónak kifejtette, hogy
amikor értelmezünk egy képet, agyunk felhasználja a világról felhalmozott tudást.
"A lehetséges hipotézisek közül az agyunk azt tekinti valószínűbbnek, amely jobban illeszkedik a világról alkotott korábbi elképzeléseink közé. Ha szeretnénk, ha nem, agyunk csak a már elsajátított kontextusokban értelmezi az információt” - folytatja Orbán Gergő.
Ha látok egy kockát, amelynek színes oldalai vannak, akkor az egy Rubik-kocka, ha pöttyök vannak rajta, akkor dobókocka. De nem ilyen egyszerű a helyzet. Orbán Gergő szerint az agyban a legalapvetőbb kihívás, hogy amit látunk az nem egy kocka.
"Egy rakás pixelt látunk, ami a fotóreceptorainkon megjelenő ingerléssorozat. Valójában legtöbbször három felületet látunk, amelyek esetleg megvilágításban különböznek, kicsit absztrakt színük van. Az hogy hogy felismerjük, hogy ezek felületek, az már kihívás az agynak.
Miután felismertük, hogy ez egy kocka, azután jön egy következő szint, ami annak a felismerését jelenti, hogy ez egy dobókocka, amit érdemes eldobni, vagy ez egy Rubik-kocka, amit érdemes megpróbálni 10 mp alatt összerakni.
Ilyen módon látszik, hogy hierarchikusan próbáljuk feldolgozni azt, hogy mi is van, és megtalálni a megfelelő akciót amit végre lehet hatékonyan hajtani az adott objektummal" - mondta Orbán Gergő
Orbán Gergő hozzátette, hogy ahhoz hogy felismerjük, hogy amit látunk az egy kocka, ahhoz az előzetes információinkat kell felhasználni. Azt hogy mit tudunk a kockákról általában.