Infostart.hu
eur:
367.86
usd:
335.39
bux:
143888.3
2026. november 18. szerda Jenő
Schmidt Mária: Kelet-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével

Schmidt Mária: Kelet-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével

Az úgynevezett Nyugat ma is megengedően, elnézően, sőt, gyakran némi rokonszenvvel viszonyul a kommunizmushoz - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen.

Nyugaton „nem értették meg, mi a kommunizmus, nem értik tehát a posztkommunizmust sem, nem élték meg úgy, mint mi, ezért nem értenek meg bennünket, túlélőket” – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen.

Schmidt Mária: Kelet-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével

A főigazgató hangsúlyozta: a kommunisták egyetlen célja „a totális hatalom megragadása és megtartása volt, a mindenkori ellenfél megbélyegzése és kiiktatása révén”. Mint mondta, ennek legfontosabb eszközei közé tartozott a nyelv kisajátítása, a szavak jelentésének meglopása, megváltoztatása, a hagyományos identitások tűzzel-vassal történő üldözése, a valóság partvonalra szorítása, ideológiájuk egyeduralmának biztosítása, az ő egyetlen igazságuk szajkózása.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte: nemcsak arra kell emlékeznünk, hogy meg akartak fosztani bennünket a múltunktól, a gyökereinktől, a szabadságunktól, a függetlenségünktől, a szeretteinktől, a rokonainktól, a barátainktól, de időt, értékes időt is raboltak tőlünk.

„Az időnél pedig nincsen értékesebb portéka. Ez az idő nemcsak az idősebbeknek hiányzik, aki életük javát maguk mögött hagyták a rendszerváltoztatásig, hanem hiányzik a gyerekeinknek is, akiknek sokszor nem adhattuk és adhatjuk meg azt, amit szerettünk volna. Ez az idő, amit a kommunizmusra vesztegettünk, mindannyiunknak hiányzik. Magyarországnak hiányzik” - mondta Schmidt Mária, aki a kommunista diktatúrákra emlékeztetve arról beszélt: „Minden, ami történt, köztudott volt. Nincs és nem is volt semmi titok benne.”

Schmidt Mária: Kelet-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével

A főigazgató hangsúlyozta: a magyarok szemét már a 133 napig tartó Tanácsköztársaság felnyitotta. „A legrosszabbra számítottunk, akkor, amikor hazánk a világégés utolsó évében, 1944-1945-ben, háborús színtérré, a két totális, emberellenes diktatúra összecsapásának helyszínévé vált”. Ám mint mondta, ami bekövetkezett, „rosszabb volt a legrosszabbnál is”, hiszen tavasszal előbb százezer számra hurcolták halál- és munkatáborokba zsidó honfitársainkat. majd mire a fagy beállt, az angolszászok bombázták városainkat, az országot megszálló szovjetek pedig szabad rablást engedélyeztek katonáiknak az általuk elfoglalt területeken.

„A Vörös Hadsereg katonái elvittek mindent, ami mozdítható volt. Felkutatták az elrejtett élelmiszer-tartalékokat, vitték a bútorokat, kitépték és eltüzelték a kerítéseket, elkötötték az állatokat. Háborús jussuknak tekintettek asszonyt, leányt, jószágot, vagyont. Egy egész generációnyi asszonyt becstelenítettek meg” – mutatott rá a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Schmidt Mária: Kelet-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével

Schmidt Mária végezetül arról beszélt: igaz, hogy magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével, de az is igaz, hogy nem kell többé hallgatnunk róla. „Hogy ki a győztes és a vesztes a történelemben, folyamatosan változik. Most úgy állnak a dolog, hogy többek között mi magyarok, szlovákok, lengyelek, csehek, románok és bolgárok rendelkezünk korszerűbb tudással.” Hangsúlyozta: „Levontuk a kommunizmus tanulságait, amit meg is fogunk osztani a világ többi részével. Arra a kérdésre tehát, hogy elfelejtettük volna a múltunkat, az áldozatainkat, a válasz rövid és tömör. Nem. Soha, soha nem fogjuk elfelejteni őket! És nem felejtjük el a hazugságokat, a módszereket, a megbélyegzést, a kirekesztést, a gőgöt és a lekezelést sem” – hangsúlyozta Schmidt Mária.

Gulyás Gergely szavai szerint a kommunista rendszer „lélek és hit nélküli kiszolgálókat kívánt, akik az emberből és a földi létből csak azt fogadták el, ami fizikailag megfogható volt, ezért félelemből táplálkozó gyűlöletet éreztek, ha valakiről nyilvánvaló volt, hogy tudja, az életben a láthatatlan fontosabb a láthatónál, a szellem az anyagnál, a hit az erőnél, a lelki közelség a fizikai távolságnál, az eleve elrendeltség a hazugságból felépült akadályoknál”.

Schmidt Mária: Kelet-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével

A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a kommunisták „tudták, hogy az egyházakat és híveiket kell megtörni, mert a hit igazsága és állhatatossága a legnagyobb veszély a hazugságban alakuló diktatúrára, egy olyan totalitarizmusra, ahol a belső szabadságukat kevesen tudják megőrizni”.

Hozzátette: a második világháború végén a kíméletlen gyilkolásból és erőszakból vált nyilvánvalóvá, hogy „a német megszállást felszabadulás nélküli szovjet megszállás követi”. Így a térség államait az a Sztálin tekinthette amerikai és brit jóváhagyással hadisarcnak, aki „saját kommunista elvtársai számára már jóval korábban sztahanovista versenyt hirdetett gyilkolásból, kínzásból, megfélemlítésből, a nemzetek elnyomásából, kiéheztetéséből és bekebelezéséből”, ezt pedig a világháború végeztével Közép-Európára is kiterjesztette.

Alekszandr Szolzsenyicin Gulágot is megjárt írót idézve Gulyás Gergely kijelentette: a Nyugat a második világháborúban nem az egyetemes szabadságért harcolt, hanem saját szabadságáért. Megemlítette: mérföldkő volt a kommunista hatalom kiépítésében, amikor 71 éve ezen a napon, mit sem törődve joggal, letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát, aki aztán csak 1956-ban szabadult a fogságból. Hozzátette: ez az esemény volt a totalitárius diktatúra kiépítését kísérő terror kezdete, amikor „a nácik örökébe lépő kommunisták az Andrássy út 60-at is barnáról vörösre festve birtokba vették”. Gulyás Gergely emlékeztetett: az elhurcolt politikus bűnéül, sok társához hasonlóan, azt rótták fel, hogy szabad, független, keresztény Magyarországot akart.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×