„10 éves távlatban várható, hogy az adatrögzítői feladatok valóban jelentősen csökkenni fognak, amely sok könyvelő munkáját teheti majd feleslegessé. Készülni kell arra, hogy a szakma, amit ma könyvelés alatt értünk, 10 éven belül el fog tűnni” – emelte ki Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöke.

A külső könyvelőket alkalmazó vállalkozásokra jellemző, hogy ugyanattól a szakembertől várják el, hogy a számviteli feladatok mellett készítse és adja be az adóbevallásokat, adjon tanácsot adózási ügyekben vagy képviselje a céget a hatóságokkal szemben. A sok különböző feladatért azonban sokszor csak nagyon alacsony díjat hajlandók csak fizetni, és ezen a téren 2017-ben sem történt pozitív elmozdulás, ami jelzi a szakma telítettségét és a tevékenység alulértékeltségét is. Az alacsony árak azonban túlterheltséghez vezetnek.

Az egyesület szerint a szakma elismertsége idén újabb csorbát szenved, amikor az új adózás rendjét érintő jogszabályok már csak az állandó meghatalmazott esetén teszik kötelezővé adóügyekben a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember bevonását. Képviselethez egy adóellenőrzés során vagy egyetlen bevallás beadásához már nem szükséges szakmai képesítést felmutatni. Ez végső soron a vállalkozók érdekeit sérti, a hatóság számára viszont kifejezetten előnyös.

Az egyesület úgy véli, nem sikerült áttörést elérni 2017-ben a könyvelők továbbképzése terén. A jelenlegi rendszer nagyon rugalmatlan, mert szigorúan szétválasztja számviteli és adózási ismereteket, miközben a vállalkozásoknak nem így merülnek fel a problémáik. A kisebb cégek feladatainak elvégzéséhez viszonylag kevés számviteli ismeret, ellenben komplex, adózással kombinált tudás kellene.

A szervezet szerint

a 2018 közepén bevezetni tervezett online számla-adatszolgáltatás sem hoz rövidtávon adminisztrációcsökkentést.

A vállalkozások, a szoftverfejlesztők számára a bevezetésig tartó időszak bizonyosan óriási plusz munkát fog jelenteni. Ha elkészül a rendszer, akkor azok, akik kézi számlákat használnak, mindenképpen plusz feladatokkal fognak szembesülni. Hiszen 100 ezer forintot elérő áfatartalmú számlákról 5 naponta, az 500 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó pedig naponta kell majd jelentést készíteniük a vállalkozásoknak. Ráadásul arról nincs szó, hogy az online számla-adatszolgáltatás kiváltaná az áfa-bevallási kötelezettséget. Ameddig a rendszer nem terjed ki az összes számlára, addig a bevallást el kell majd készíteni - teszik hozzá.

A terhelés csökkenése azonban 5-10 éven belül nagyon is valószínű, az automatizálásnak köszönhetően az adatrögzítői feladatok valóban jelentősen csökkenni fognak, amely

sok könyvelő munkáját teheti feleslegessé.

Kitörési pontot jelenthet a szakmabeliek számára, ha összefogással nagyobb irodákat alakítanának ki. Együtt nagyobb szakmai tudást képviselnének, és értékesebb tanácsot nyújtanának ügyfeleiknek, kiegyenlítődhetne a terhelésük. Mivel kevesebb egymással versengő, életéért küzdő szereplő állna egymással szemben, magasabb díjakat érhetnének el, melyre a javuló szolgáltatási színvonal miatt jogosan formálnának igényt.

A szabályok betartásának ellenőrzése segíthetne a kontárok kiszűrésben, és nem lenne szabad elfogadni olyan adóbevallásokat, mérlegeket, amelyeken nincs feltüntetve, hogy regisztrált mérlegképes könyvelő vagy adótanácsadó, adószakértő készítette. Az adatokat pedig össze lehetne vetni a Nemzetgazdasági Minisztériumnál lévő nyilvántartással, így kiszűrhetnék, hogy kinek nincsenek rendben a jogosultságai. A továbbképzési rendszernek is változnia kellene: a kisebb és a nagyobb cégek könyvelői számára más kurzusokat kellene meghirdetni, viszont az adózási és a számviteli kérdéseket a kisebb cégeknél komplexen kellene kezelni - vélekedett Zara László.