eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Januárban indulhat az új aláírásgyűjtés

Januárban indulhat az új aláírásgyűjtés

Kilenc ellenzéki párt összefogott és közösen gyűjti az aláírásokat azért, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről - közölte az MSZP fővárosi képviselője.

Horváth Csaba, aki november közepén kezdeményezett népszavazást a metró akadálymentesítéséről, elmondta, 138 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük.

Az aláírásgyűjtés a jogorvoslati határidők lejárta után várhatóan január 3-án indulhat és február 3-ig tarthat

- tette hozzá.

Az ellenzéki politikus szerint a 3-as metró teljes akadálymentesítése 20 milliárd forintba kerülne, ekkora összeget fizetnek be a budapestiek adó formájában naponta az államkasszába.

Nem fordulhat elő, hogy a fővárosiak harmincévente ne kaphassák vissza egynapi adóbefizetésüket - hangoztatta.

Élő Norbert, a Demokratikus Koalíció budapesti koordinációs tanácsának tagja úgy értékelte: az Orbán-rendszer leváltható, mert a pártok félretették minden nézeteltérésüket és együttműködnek. Szerinte arról nem lehet alku, hogy minden budapestinek egyenlő jogot kell biztosítani a közlekedéshez. Tarlós István ne hülyítsen bennünket, midibuszokkal ezt a kérdést nem lehet megoldani! - hangoztatta.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke emlékeztetett arra, hogy pártja fővárosi képviselői az akadálymentesítés érdekében már elindítottak egy petíciót. Hozzátette: az akadálymentesítés mindenkinek kényelmet jelent, de a mozgáskorlátozottaknak ennél többet, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítését.

Szabadai Viktor, a Magyar Liberális Párt budapesti választmányának elnöke egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt mondta, a fővárosiak 92 százaléka egyetért a 3-as metró akadálymentesítésével. Szerinte senkit sem képvisel Tarlós István azzal a véleményével, hogy akadálymentesítés nélkül is fel lehet újítani a metrót.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi közgyűlési képviselője politikán felüli ügynek nevezte az akadálymentesítést és arra hívta fel a figyelmet, Budapest deklarálta, hogy képes megszervezni egy olimpiát. Ha arra lett volna 3000-4000 ezer milliárd forint, akkor a teljes körű akadálymentesítésre is jutna 20-30 milliárd forint - közölte.

Bartha Péter, a Modern Magyarországért Mozgalom elnökségi tagja elképzelhetetlennek nevezte, hogy a közösségi terek felújítása úgy történjen meg, hogy kirekesztenek annak használatából csoportokat.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja nem csak a Fidesz, hanem az elmúlt 27 év politikai elitje felelősségének tartotta, hogy ez a kérdés 2017-ben még napirenden van. Hozzátette: politikai generációváltásra van szükség, hogy ne kelljen minden fontos ügyről népszavazást tartani.

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint az akadálymentesítés nem kegy, hanem alapvető szolgáltatás. A mozgásukban korlátozottakra, a családosokra, az idősekre - az utazók egyhatodára - nem problémaként kellene tekinteni, ők is az utazóközönséghez tartoznak, nekik is szolgáltatást kell nyújtani - mutatott rá.

Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint végre olyan ügyről van szó, ami valamiért van, nem valami ellen, és azzal nem a társadalom egy kiemelt rétegének akarnak segíteni.

Csak pénzkérdés

Közben a főváros vezetése közleményben reagált arra, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kezdeményez eljárást az ügyben.

„A MEOSZ-nak joga van az EBH-hoz fordulni, az EBH azonban a vonatkozó hatályos jogszabályt nem írhatja felül. Az MSZP népszavazási kezdeményezését nem akadályozzuk. Egyrészt személyében hiteltelen politikus kezdeményezte, aki korábbi városvezetőként semmit nem tett a metró akadálymentesítéséért. Másfelől a kérdést meggondolatlanul fogalmazta meg. Az M3-as metróvonal felújítása tudniillik megfelel a kérdésben hivatkozott, 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt, valamint az 1998. évi XXVI. törvényben foglalt rendelkezéseknek. Így a megfogalmazott kérés még népszavazás nélkül is teljesülne. Az esetleges tervmódosítás csak pénzügyi forrás kérdése. Nem empátia vagy szándék hiányáról van szó. Az utas- és forgalombiztonság alapvető fontossági sorrendjében tudunk dolgozni. Hozzátesszük, így is sokkal többet valósítunk meg a rászorulók érdekében, mint az MSZP-SZDSZ tette az M2-es metró felújításakor” - olvasható a Tarlós István és Bagdy Gábor által jegyzett közleményben.

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×