eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Mit okoz a plakáttörvény bukása?

Mit okoz a plakáttörvény bukása?

A jelenlegi intenzitással folytatódhat az utcai politikai kampány a következő hónapokban – ebben mindkét, az InfoRádió által felkeresett politikai elemző egyetértett a kormánypárti plakáttörvény bukása után.

Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint meglepő, hogy elbukott parlamenti végszavazásán a kétharmados támogatást igénylő, úgynevezett plakáttörvény, amely kampányidőszakon kívül megtiltotta volna a politikai plakátok kihelyezését mind a kormánynak, mind a pártoknak.

„Korábban több ellenzéki politikus is arról beszélt, hogy érdemes lenne a kampányokat korlátozni, és átlátható módon finanszírozni azokat a plakátköltéseket, amelyeket a kampány során vagy azt megelőzően láthatunk az utcán” - emlékeztetett.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője azonban nem lepődött meg rajta, hogy egyik ellenzéki képviselő sem szavazta meg a kormánypárti indítványt.

Mint kifejtette: az elmúlt időszakban a Fidesz próbálja szűkíteni az ellenzék kampányozási terét, és abban a pillanatban, mikor az ellenzéknek megvan a lehetősége arra, hogy összefogjon - adott esetben olyan szereplők is, akik más ügyben nem tennék ezt -, akkor

megragadják az alkalmat és összefognak.

Deák Dániel úgy látta, hogy a korábbi szabályozás fenntartásával – látva, hogy már most a legtöbb párt kampányol az utcán – a jövő tavaszi választásokig sem várható, hogy csökkenne a politikai üzenetek száma az óriásplakátokon.

„Arra kell felkészülni, hogy ez a kampányolás nem fog megszűnni, hiszen, hogyha az egyik párt elkezdi, akkor a másiknak arra reagálnia kell és ez

öngerjesztő folyamatként tovább fog működni

az utcákon” - emelte ki.

Pulai András úgy vélte, hogy már most látszódik, melyik pártnak mekkora hozzáférése van az óriásplakátokhoz, várhatóan ez az arány a következő hónapokban is megmarad. Azt mondta, az viszont szinte biztosnak látszik, hogy sokkal inkább át fog terelődni a kampány az online területekre. „Egyrészt azért, mert a választók is sokkal inkább jelen vannak az online területen, másrészt pedig azért, mert a Fidesz és a kormányzat elég sokat tesz azért, hogy minden más területen szűkítse a lehetőségeket, illetve olyan nyomasztó fölényben fog mindenhol máshol megjelenni, ami ebbe az irányba tereli a kampányt” - vélekedett.

Deák Dániel kitért arra is, hogy a korai kampánykezdés a bizonytalan szavazók kifáradását eredményezheti, amelynek nyomán jövő tavasszal leginkább a biztos szavazók járulhatnak az urnákhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×