Versenyképesség

Ürmössy Gergely szerint idén teljesülhet a kormányzat és a jegybank által jelzett 3,5-4 százalékos GDP-növekedés, jövőre a 3 százalékra lát nagyobb esélyt, hosszabb távon pedig a mielőbbi munkaerő-piaci reformokat tartja meghatározónak.

„Tovább növelni az aktivitási rátát, olyan intézkedésekre is szükség lenne, ami a földrajzi eltéréseket segítene eltüntetni, hogy a munkaerő-kereslet megtalálja a kínálatát. A szakképzést is erősíteni kéne, hogy olyan képzettségű emberek jelenjenek meg a munkaerő-piacon, akik képesek és hajlandóak is munkát vállalni, és kellene egy olyan program is, ami áramvonalasítja a vállalati bürokráciát és az adminisztrációt. Ha ezeket a lépéseket sikerülne elindítani, és jó irányba terelni,

a magyar gazdaság potenciális növekedési lehetőségei érdemben tudnának javulni,

hiszen a szűk keresztmetszet még mindig a munkaerő-piac. Ha ezeket a lépéseket nem indítjuk el időben, erőteljesen korlátozott lehet a magyar gazdaságban rejlő potenciál.

Legrosszabb esetben leszakadók lehetünk a közép-kelet-európai régióban hosszútávon.”

Madár István is a strukturális reformok jelentőségét hangsúlyozta.

„A munkaképes korúak száma már csökken, ezt most még mindenféle munkaerőpiaci reformfolyamattal tudjuk tompítani, de ez nem lesz tartós. Nemcsak a munkaerő, hanem a tőkeállomány bővülésével is vannak gondok; nem úgy jön a működőtőke, ahogy a válság előtt jött, a hitelezés egy jelentős vállalati szegmensben meglehetősen akadozik. A magánberuházások erősen gyengélkednek. Most várjuk, hogy fel fognak futni az uniós források miatt, de nem gondoljuk, hogy ez tartós és egyébként vállalati szempontból szerencsés megoldás lenne. A kérdés az, hogy a munkaerő képzettségét tudjuk-e olyan módon javítani, hogy az egyrészt az egyre csökkenő számú munkaerő termelékenységét növelje, másrészt az ehhez szükséges tőke bejöjjön az országba.

Ehhez az üzleti környezet javítása, illetve az oktatás hatékonyságának növelése szükséges. Egyikben sem látom Magyarországon az óriási lendületet.”

A Portfolio elemzője megjegyezte, hogy az eddigi intézkedésekben vannak ellentmondások.

A 2017-es költségvetés

Bizonyos szempontból választási költségvetésnek tekinthető,

de nem várható az egyensúly feladása - mondta a 2017-es költségvetésről Madár István.

 „Ha arról van szó, hogy annyira elszalad a szavazatszerző kiadás a költségvetésben, ami veszélyeztetné az egyensúlyt, akkor ilyen értelemben nem választási költségvetés. De ha azt nézzük, hogy az előző évekhez képest magasabb költségvetési hiánnyal jár, a kormány hajlandó felvállalni a feszültséget, hogy az uniós szabályokkal ellenkező büdzsét fogad el, akkor ilyen értelemben érezhető, hogy egy választási évben a kabinet többet enged meg magának annak érdekében, hogy biztosítsa a választási sikerét.”

 Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője nagyobb hiányra számít, de ez nem lépheti át a bűvös, 3 százalékos határt.

„Már idén is és jövőre valószínűleg is nagyobb hiányt halmoz fel a kormány. A hiány nagyobb lesz idén is jövőre is, mint az elmúlt években, de a 3 százalékos határt nem lépjük át, így nem indulhat túlzott deficit-eljárás Magyarország ellen.

A kormány nem akarja, hogy az EU befagyassza az uniós forrásokat.”

 Madár István arról is beszélt, hogy mely programok folytatására biztosít forrásokat a költségvetés.

„Lesz járulékcsökkentés és mérséklik bizonyos termékek - most a hal - áfáját, növekednek a gyerekek után járó adókedvezmények. Szintén karakteres döntés, hogy újabb pénzeket lehet átcsoportosítani stadionépítésekre, most éppen a bankok írhatnak le bizonyos adókat, ha odacsoportosítják a támogatásaikat.”

A Portfolio vezető elemzője szerint nem várható a kormány gazdaság-filozófiájának változása.