"Egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy egy gyermek az őt érintő ügyekben elmondhassa a véleményét. Egy családjogi perben például, amely a szülői felügyelettel kapcsolatos,
fontos, hogy elhangozzon, mi a gyermek véleménye, hiszen nyilvánvalóan az ő jövőjét is fogja érinteni a döntés"
- mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Bírósági Hivatal Igazgatásszervezési Főosztályának bírája.
Várai-Jeges Adrienn hozzáfűzte: az, hogy miként hallgatnak meg egy gyermeket, a bíró döntésétől függ.
"Két döntése lehet egy bírónak: vagy azt mondja, hogy a pszichológus szakértő hallgassa meg a gyermeket - ez a közvetett meghallgatás -, vagy dönthet úgy is, hogy közvetlenül hallgatja meg" - ismertette.
Az első felvetődő kérdés ilyenkor az, hogy mikor történhet a gyermek meghallgatása. Ezt is a bíró dönti el, mivel minden eset egyedi.
"Minden esetnek különleges körülményei vannak. Az összes körülményt tekintetbe véve a bíróság dönt, hogy az eljárás melyik szakaszában hallgatja meg a gyermeket" - mutatott rá Várai-Jeges Adrienn.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy
már a gyermek idézése a tárgyalásra is gyermekbarát nyelven történjen.
A gyermekek meghallgatása ugyanezen okból általában szülők és jogi képviselők jelenléte nélkül történik.
Az OBH bírája arról is szót ejtett, hogy
a magyar jogszabályok nem húznak egy alsó korhatárt, mikortól lehet egy gyermeket meghallgatni.
Ezt az eset összes körülményeit mérlegelve a bíró határozhatja meg.
Ugyanakkor törekedni kell arra is, hogy minél kevesebbszer hallgassák meg a bírák a gyermekeket, ne tegyék ki többször is őket ennek a procedúrának.
"Ezért amikor már kerek kép alakul ki a bíró előtt az ügyről, csak akkor hívja meghallgatásra a gyermeket. Ilyenkor nem csak a bíró, hanem a felek is kérdezhetnek" - mondta el Várai-Jeges Adrienn.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!