Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szeretjük a titkos bejelentéseket - és általában igazunk is van!

Szeretjük a titkos bejelentéseket - és általában igazunk is van!

Az ombudsmanhoz érkező közérdekű bejelentések több mint fele volt megalapozott – derül ki a Székely László alapvető jogi biztostavalyi tevékenységéről szóló, a parlament honlapján közzétett, közel 400 oldalas beszámolóból, amelyet a Magyar Idők dolgozott fel.

Az ombudsman 2014 óta kezeli a köz­érdekű bejelentéseket, a bejelentő kérésére akár anonim módon.

Tavaly az elektronikus rendszeren beérkező 314 beadvány mintegy fele volt ténylegesen közérdekű bejelentésnek tekinthető.

A bejelentők csaknem 90 százaléka kérte, hogy személyes adataihoz csak a hivatal férhessen hozzá

- számol be cikkében a Magyar Idők.

A közérdekű bejelentések többek kö­zött magukba foglalják önkormányzatok eljárását, cégek adóelkerülő magatartá­sát, vendéglátóhely működését, közterület-felügyelő viselkedését, a koldusmaffia terjeszkedését és sokféle korrupciós jelenséget.

Azonban gyakori, hogy a bejelentő azonosítása sikertelen, ezért több vizsgált ügyben nem lehetett bizonyítékot találni - mutat rá a lap.

Tavaly a leggyakrabban megkeresett intézmények között volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, Budapest Főváros Kormányhivatala, Budapest Fő­város Főpolgármesteri Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

A beadványok az esetek 56 százalé­kában voltak megalapozottak.

A lezárt ügyek közül 21-ben nem állapított meg a biztos az alapvető jogokkal összefüggésben visszásságot a közérdekű bejelentés intézése során.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×