eur:
411.1
usd:
395.19
bux:
79283.92
2024. november 22. péntek Cecília
Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

A mindenkori kormány kisebb-nagyobb megszakításokkal 17 éve beszél arról, hogy Budapest megérdemelne egy olimpiát. A Momentum Mozgalom népszavazási aláírásgyűjtése után azonban úgy tűnik, most már inkább az a kérdés, hogy jogi szempontból kinek kell megsemmisítenie ezt az álmot: a szavazóknak, a Fővárosi Közgyűlésnek, az Országgyűlésnek, a kormánynak vagy a Magyar Olimpiai Bizottságnak? Mert valamilyen formában már mindegyik határozott és nyilatkozott erről az elmúlt két-három évben.

Orbán Viktor miniszterelnök először 2000. október 18-án, a Kossuth Rádiónak adott interjúban vetette fel a budapesti olimpiarendezés ötletét. Másnap Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke már arról számolt be, hogy a sportminisztérium elkérte tőle az előző olimpiára jelentkező városok pályázatait.

2001. május 21-én Orbán Viktor Svájcban hivatalosan is bejelentette Juan Antonio Samaranchnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, hogy Budapest olimpiát szeretne rendezni. A Fidesz pedig 2002 tavaszán, az országgyűlési választás kampányának részeként 652 ezer támogató aláírását gyűjtötte össze.

Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

A hatalomra jutott szocialisták azonban visszavonták a rendezéshez szükséges kormánygaranciát, és ezzel tulajdonképpen úgy döntöttek, hogy Budapest nem pályázhat. Pedig a budapesti olimpia ügyét akkor a miniszterelnökük, Medgyessy Péter, és a főpolgármesterük, Demszky Gábor is támogatta.

2005-ben megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom, amelyet később csak BOM-nak neveztek, mert az olimpia szót csak a MOB, a Magyar Olimpiai Bizottság használhatja.

Az olimpiarendezés ügye csak jóval a 2010-es kormányváltás után került elő ismét. A MOB közgyűlése 2015. február 6-án javaslatot tett rá, júniusban pedig döntött is a szándéknyilatkozatról és a pályázatról, amit 2016. február 17-én adtak be.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015 júniusában ismét a Kossuth Rádióban érvelt a budapesti olimpia mellett.

„Miután a kormánynak itt csak háttérszerepe van, annyi, hogy támogatjuk a kedvező döntést, továbbra is visszafogottan fogunk ebben az ügyben viselkedni. Nem szeretnénk politikai kérdéssé tenni az olimpiát, nem akarunk politikai megosztottságot. A sport a politika felett áll. Hagyni kell, hogy itt az olimpiai bizottság játssza itt a vezérszerepet, mi támogatni fogjuk az ő döntésüket” - fogalmazott akkor a miniszterelnök.

Időközben Róma visszalépett, és a 2015 júliusában a parlament által is megszavazott, illetve a riói olimpián is népszerűsített magyar pályázat a gazdaságos játékról szóló Agenda 2020 nevű stratégia miatt egyre esélyesebbnek tűnt.

A Momentum Mozgalom azonban idén január 19-én olimpiaellenes aláírásokat kezdett gyűjteni a fővárosban, és 266 ezret le is adott február 17-én. Azt akarják elérni, hogy a fővárosi közgyűlés vonja vissza az olimpiai pályázatot, ám azt valójában a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell megtennie, mert az adta be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×