Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
320.87
bux:
130847.19
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

A mindenkori kormány kisebb-nagyobb megszakításokkal 17 éve beszél arról, hogy Budapest megérdemelne egy olimpiát. A Momentum Mozgalom népszavazási aláírásgyűjtése után azonban úgy tűnik, most már inkább az a kérdés, hogy jogi szempontból kinek kell megsemmisítenie ezt az álmot: a szavazóknak, a Fővárosi Közgyűlésnek, az Országgyűlésnek, a kormánynak vagy a Magyar Olimpiai Bizottságnak? Mert valamilyen formában már mindegyik határozott és nyilatkozott erről az elmúlt két-három évben.

Orbán Viktor miniszterelnök először 2000. október 18-án, a Kossuth Rádiónak adott interjúban vetette fel a budapesti olimpiarendezés ötletét. Másnap Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke már arról számolt be, hogy a sportminisztérium elkérte tőle az előző olimpiára jelentkező városok pályázatait.

2001. május 21-én Orbán Viktor Svájcban hivatalosan is bejelentette Juan Antonio Samaranchnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, hogy Budapest olimpiát szeretne rendezni. A Fidesz pedig 2002 tavaszán, az országgyűlési választás kampányának részeként 652 ezer támogató aláírását gyűjtötte össze.

Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

A hatalomra jutott szocialisták azonban visszavonták a rendezéshez szükséges kormánygaranciát, és ezzel tulajdonképpen úgy döntöttek, hogy Budapest nem pályázhat. Pedig a budapesti olimpia ügyét akkor a miniszterelnökük, Medgyessy Péter, és a főpolgármesterük, Demszky Gábor is támogatta.

2005-ben megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom, amelyet később csak BOM-nak neveztek, mert az olimpia szót csak a MOB, a Magyar Olimpiai Bizottság használhatja.

Az olimpiarendezés ügye csak jóval a 2010-es kormányváltás után került elő ismét. A MOB közgyűlése 2015. február 6-án javaslatot tett rá, júniusban pedig döntött is a szándéknyilatkozatról és a pályázatról, amit 2016. február 17-én adtak be.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015 júniusában ismét a Kossuth Rádióban érvelt a budapesti olimpia mellett.

„Miután a kormánynak itt csak háttérszerepe van, annyi, hogy támogatjuk a kedvező döntést, továbbra is visszafogottan fogunk ebben az ügyben viselkedni. Nem szeretnénk politikai kérdéssé tenni az olimpiát, nem akarunk politikai megosztottságot. A sport a politika felett áll. Hagyni kell, hogy itt az olimpiai bizottság játssza itt a vezérszerepet, mi támogatni fogjuk az ő döntésüket” - fogalmazott akkor a miniszterelnök.

Időközben Róma visszalépett, és a 2015 júliusában a parlament által is megszavazott, illetve a riói olimpián is népszerűsített magyar pályázat a gazdaságos játékról szóló Agenda 2020 nevű stratégia miatt egyre esélyesebbnek tűnt.

A Momentum Mozgalom azonban idén január 19-én olimpiaellenes aláírásokat kezdett gyűjteni a fővárosban, és 266 ezret le is adott február 17-én. Azt akarják elérni, hogy a fővárosi közgyűlés vonja vissza az olimpiai pályázatot, ám azt valójában a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell megtennie, mert az adta be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Lefordulás a tőzsdéken, komoly mínuszban a magyar piac

Lefordulás a tőzsdéken, komoly mínuszban a magyar piac

Tegnap folytatódott a technológiai szektort érintő eladási hullám az USA-ban, különösen a szoftverrészvények szenvedtek az elmúlt napokban, de nagy ütést kapott tegnap a chipgyártó AMD, a Broadcom és a Micron is, a Nasdaq pedig 1,5 százalékos mínuszban zárt. Az ázsiai tőzsdék lekövették a Wall Street-i esést, a dél-koreai tőzsdén a memóriachip-gyártók estek jelentősen, de gyakorlatilag egész Ázsiában negatív volt a hangulat. Ami az európai tőzsdéket illeti, a gyenge nemzetközi hangulat itt is érezteti hatását, a kezdeti iránykeresést délelőtt esés váltotta fel, a magyar piac is jelentős mínuszba került. Eközben a nyersanyagpiacokon továbbra is nagy a volatilitás, az ezüst árfolyama 10 százalékot esett ma. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×