Kanadában tartják a G7-országcsoport idei csúcstalálkozóját, de az összejövetel különösen alakul, mert Donald Trump amerikai elnök a közel-keleti helyzetre hivatkozva távozott, de közölte, hogy Emmanuel Macron állításával szemben távozásának „semmi köze” egy Izrael és Irán közötti tűzszünettel kapcsolatos teendőkhöz.

Máthé Réka Zsuzsánna, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa szerint mégsem ez az oka annak, hogy az idei csúcstalálkozón nem várható közös álláspont vagy döntés, ugyanis a tagországok között olyan feszültségek vannak, hogy a házigazda kanadai miniszterelnök előre jelezte, nem biztos, hogy el fognak fogadni közös nyilatkozatot. A szakértő szerint hagyományosan fontos döntések szoktak születni elsősorban gazdasági, illetve kereskedelempolitikai kérdésekben, de felidézte, hogy voltak kivételek, például a 2018-ban Donald Trump a korábbi elnöksége idején nem volt hajlandó támogatni a közös állásfoglalást.

„Donald Trump és az adminisztrációja sok szakpolitikai kérdésben szemben áll a többi G7-ország nézeteivel. Nem most fognak ezek a nézetkülönbségek felszínre jönni, de az elsődleges előnye ennek a találkozónak, hogy ebben a formátumban nagyon sokan most találkoznak először egymással, és

valahogy dűlőre kell jutniuk a világ legfontosabb vezetőinek Donald Trump adminisztrációjával, és döntést kell hozniuk arról, hogy hogyan működjenek együtt”

– emelte ki Máthé Réka Zsuzsánna, és jelezte, jelentős volt a személycsere az előző találkozó óta, új a kanadai miniszterelnök, a német kancellár, a japán kormányfő és az amerikai elnök is.

A kutató úgy véli, hogy ebben a helyzetben az Európai Unió szeretné átvenni a vezető szerepet, de szerinte nagyon sok szempontból nem képes átvenni az Egyesült Államok világvezetői szerepét, inkább arról kellene egyeztetni, hogy az unió külpolitikája, energiapolitikája milyen mértékben támaszkodhat az Egyesült Államok támogatására. Fontos kérdés az ukrán–orosz háború sorsa, de fontos üzenetnek tartja – nemcsak az Európai Uniónak, hanem Ukrajnának, illetve Oroszországnak is –, hogy ez a téma kedden kerül napirendre, miközben addigra az amerikai elnök elhagyta a tanácskozást.

Máthé Réka Zsuzsánna azt is fontos üzenetnek tartja, amit Donald Trump megérkezése után nem sokkal mondott, hogy szerinte hiba volt 2014-ben eltávolítani az Oroszországot erről a csúcstalálkozóról, sőt az amerikai elnök el tudja képzelni, hogy a jövőben Kína is részt vegyen a csúcstalálkozón.

A szakértő szerint megkérdőjelezi az egész együttműködés hatékonyságát Donald Trump üzleti alapú, bilaterális kapcsolatokra épülő politikája, mert az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy külön-külön tárgyal mindenkivel. Ráadásul a G7-tagok egy részének a gazdasági és a politikai súlya is megkérdőjelezhető, Olaszország vagy Japán például nem feltétlenül meghatározó szereplő a világpolitikában, de azt is megemlítette, hogy a hét tagország a világ népességének csak a tíz százalékát képviseli.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint a mostani tanácskozásnak inkább az a haszna, hogy a kisebb országok egyeztethetik az álláspontjukat, és úgy véli, erre utal az is, hogy meghívták a találkozóra olyan jelentős országok képviselőit, mint Ausztrália, Brazília, a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke, Dél-Korea, Mexikó és India.