A kormányfő beszédében először a gazdaság eredményeit ismertette. Mint kifejtette, 2016 végére 74 százalékra csökkent a GDP arányos államadósság, és 490 milliárd forinttal több adó folyt be a költségvetésbe 2015-höz képest. A hiánycél tartható, erre az évre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, és a növekedés végre nem eladósodásból, hanem valóságos gazdaságos teljesítményből történik – emelte ki.

A miniszterelnök megemlítette, hogy rekordévet zárt a magyar külkereskedelem, a munkanélküliség 4,4 százalékra csökkent, és már csak karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság. Méltatta a turizmus eredményeit is.

„Látszik, hogy beérik a munka gyümölcse, a magyar modell működőképes” - vélekedett Orbán Viktor, aki szerint

a kormány elérte 2016-os gazdaságpolitikai céljait.

Mint mondta, erre az évre az a cél, hogy jobban megérje dolgozni. Ennek érdekében kötöttek megállapodást a munkáltatókkal és munkavállalókkal, csökkentették az adókat és emelték a béreket.

Kitért arra is, hogy a nyugdíjak is a vártnál nagyobb mértékben nőttek, és a nyugdíjasok karácsonyra Erzsébet-utalványt kaptak.

A kormányfő szerint 2017 az otthonteremtés éve lesz, ezért olyan programot indított a kabinet, amely segíti a lakásépítést, és a gyermekvállalást is ösztönzi.

Orbán Viktor megismételte az évértékelőjében már említett öt veszélyt, amely szerinte ebben az évben fenyegeti az országot. Ezek a következők: harcolni Brüsszellel a rezsicsökkentés megvédéséért; a migránsok őrizetbe vétele, amíg kérelmükről nincs döntés; meg kell küzdeni a magyar politikát befolyásolni akaró nemzetközi szervezetekkel; az adópolitika és a munkahelyteremtő támogatások nemzeti hatáskörben tartása az unióval szemben.

Az öt veszélynek az elhárítását tartja a kormány "új nemzeti politikának". Ennek a megvalósításához minél szélesebb egyetértésre van szükség, ezért

indít a kabinet nemzeti konzultációt ezekben az ügyekben.

A kormányfő felszólalása végén azt mondta, hogy az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900 és 2010 között évente csak 1,5 százalékkal tudott nőni az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak - mutatott rá.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az uniós átlagnál. "Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra" - fogalmazta meg kérését a kormányfő a parlamenti pártok felé, akiket arra kért, hogy a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.