Infostart.hu
eur:
379.76
usd:
321.97
bux:
131349.71
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Bekerültünk a világelitbe

A Földön mindössze öt olyan ember építette fal, illetve kerítés van, amely hosszabb a magyar határnál felhúzott menekültmegállító egységnél - derítette ki a napi.hu.

A portál rábukkant a statisztikákkal foglalkozó cég, a Statista felmérésére. A cég összegyűjtötte a világ leghosszabb ember építette falait, illetve kerítéseit.

Az első hely nem meglepetés, azt a kínai nagy fal foglalja el immár elég régóta. Az ie. 3. század és isz. 17. század között épült fal - melyet a nomádok távoltartása miatt húztak fel - teljes hossza eléri a 8500 kilométert.

A következő szereplő kevésbé ismert: Marokkó és Nyugat-Szahara határán fekvő, 2700 kilométer hosszú 3 méter magas falakat kőből, földből és homokból építették még az 1980-as években. A cél itt is a védekezés volt a szomszédokkal szemben, hiszen a fal a Marokkó által Nyugat-Szaharából követelt területet védi.

A képzeletbeli dobogóra az India és Banglades határán felhúzott 2500 kilométernyi fal fért fel. A két országnak egyébként 4096 kilométernyi szakaszon szomszédos egymással, ami a világ ötödik leghosszabb határszakasza. A két ország viszonya régóta nagyon feszült, ám a kerítést nemcsak az ellenségeskedés miatt épült: ezzel egyrészt a népvándorlást is meg akarják állítani, illetve a csempészek dolgát is megnehezítik, akik jellemzően alapvető élelmiszereket és gyógyszereket próbálnak meg Indiából Bangladesbe szállítani.

A magyar határkerítés a maga 175 kilométerével az ötödik helyet foglalja el, éppen megelőzve a berlini falat. Érdekesség, hogy kínain kívül felkerült még egy ókori építmény, mégpedig Hadrianus fala. Ezt Britannia északi részén húzták fel a rómaiak fel az isz. 2 században, hogy feltartsák az északi barbár törzseket. Az akkori feljegyzések szerint a római hadsereg nyolc év alatt építette meg a 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles falat, amely egyik tengerparttól a másikig húzódik.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×