Infostart.hu
eur:
373.24
usd:
340.08
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Átadták a Semmelweis Egyetem új épületét

Átadták a Semmelweis Egyetem új épületét

Lezárult a Korányi projekt 2011-ben kezdett első, európai uniós fázisa a Semmelweis Egyetemen.

Az Európai Unió által több mint 8 milliárd forinttal támogatott beruházás keretében felépült egy több mint 20 ezer négyzetméteres, nyolc szintes központi betegellátó épület az egyetem külső klinikai tömbjében, ahol már folyik a betegellátás – mondta a Semmelweis Egyetem rektora.

Szél Ágoston hozzátette: az új betegellátó épület szerepet játszik az összes itt lévő klinika kiszolgálásában.

„Azt hiszem, hogy nagyon sokan nagyon régóta várunk erre a napra, amikor ez a jó hosszú ideje készülő, épülő Korányi projekt központi épülete végre átadásra kerül, és birtokba vehetik az egyetem dolgozói és a betegek. Nem ma történt ez meg, hiszen már jó ideje folyik a betegellátás. Akik erre jártak, láthatták, hogy itt valóban pezsgő élet zajlik” - mondta a rektor.

Az oktatásért felelő államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a mai nappal a projekt első fázisa lezárult, a folytatást pedig a „Semmelweis 21 Terv, vagyis az egyetem jövőjét meghatározó hosszú távú stratégia jelöli ki. Ezt első olvasatban már tárgyalta a kormány és a stratégiai kabinet.

A Semmelweis 21 Terv tartalmazza több más mellett az elméleti és a gyakorlati kutatások és képzések fejlesztését, az egyetem Vas utcai karának megújítását, a Fogorvostudományi Kar laboratóriumának bővítését, és az idegsebészet, a sürgősségi ellátás, valamint a krónikus ellátás fejlesztését – sorolta Palkovics László.

„Tárgyalunk a külső klinikai tömb további megújításáról. Hasonlóan a Korányi tömbhöz szeretnénk revitalizálni az ottani épületeket: a belső klinikai tömb telephelyeinek a fejlesztéséről, a Budai Anya- és Gyermekegészségügyi Központ, klinika és egyetemi kórház létrehozásáról, a Városmajori Klinika fejlesztéséről, és a Kútvölgyi Klinika további fejlesztéséről. A kormánynak többször deklarált célja az, hogy a magyar orvosképzést továbbfejlessze. Ennek egy nagyon komoly elvét a Semmelweis 21 Terv” - fogalmazott az oktatásért felelő államtitkár.

Szász Károly, a Semmelweis Egyetem kancellárja azt hangsúlyozta, hogy a projekt első szakaszának teljes költsége 10,5 milliárd forint volt. A 8,1 milliárd forint uniós forrást 2,4 milliárd forint saját egyetemi és fenntartói forrás egészítette ki.

„Az európai uniós források felhasználásával megkötött támogatási szerződésben vállalt egyetemi kötelességünket teljesítettük. Az Európai Unió felé elszámoltunk, rendelkezünk a működési, használatbavételi és ÁNTSZ-engedélyekkel” - jelentette ki Szász Károly.

Az új központi betegellátó épületben működik az egyetem ortopédiai radiológiai klinikája. Az aneszteziológiai és az intenzív terápiás klinika beköltözésével létrejött a központi intenzív osztály.

A projekt keretében felújított területeken működnek a II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ambulanciái, és itt kapott helyet a Perinatális Intenzív Centrum is.

Központosították a diagnosztikai feladatokat, a külső klinikai tömbben működő klinikákat pedig folyosórendszer köti össze az új épülettel, vagyis könnyebb a betegellátást.

A Korányi Projekt keretében a műszerek és a berendezések is megújultak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám az Arénában: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

Bodor Ádám az Arénában: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

2027. január 1-jétől tőkeemeléssel jön létre a Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ, és a főváros, valamint vonzáskörzetének közösségi közlekedéséért felel majd – erősítette meg az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója. Bodor Ádám beszélt az új vállalat működési módjáról és területéről, valamint kibővülő feladatköréről is.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×