eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Ezért maradt le a második svéd gólról Schiffer András

Schiffer András úgy véli, a kormányfő a Jobbiknak üzenhetett azzal, hogy megállapodott az LMP-vel az alkotmánybírók jelöléséről. A Lehet Más a Politika korábbi társelnöke az InfoRádió Aréna című műsorának volt vendége.

Továbbra is helyesnek tartja az LMP eljárását az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztása ügyében Schiffer András, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke. A ma ügyvédként dolgozó korábbi képviselő arról, hogy miért most kötöttek alkut a kormánypártok az LMP-vel azokról a jelöltekről, akikről még februárban egyeztettek, a következőket mondta:

"Amire én tippelni tudok, az az, hogy nyilván megy egy pártközi, pártpolitikai pókerjátszma, ahol Orbán Viktor fel akarta mutatni, hogy nincs feltétlenül szüksége a Jobbikra. A másik oldalon pedig a miniszterelnök mérlegelte azt, hogy neki nem kedvező döntések a következő 2-3 évben mekkora tehertételt jelentenek. Valószínűleg ezt tette mérlegre és vélhetően bekalkulálta azt, hogy lesznek olyan alkotmánybírósági döntések, amik számára kedvezőtlenek lesznek.

Schiffer András kitért arra is, hogy a sajtóhírekkel szemben, már a múlt heti svéd-magyar labdarúgó mérkőzés előtt egy nappal felhívta őt Gulyás Gergely, hogy a kormánypártok támogatnák a korábban megtárgyalt jelöltek megválasztását.

"Ott, akkor, a svéd-magyar alatt hívott vissza Gergő, akkor beszéltem elég hosszasan Hadházy Ákossal, hogy készítsük elő a másnapi elnökségi döntést, illetve összekötöttem őket, így legalább lemaradtam a második svéd gólról."

Az LMP támogatásával kedden választotta meg az Alkotmánybíróság elnökét és négy új tagját az Országgyűlés. A jelöltekről, a februári eredménytelen egyeztetések után a múlt héten állapodott meg a Fidesz, a KDNP és az LMP. Az MSZP változatlanul törvénysértőnek tartja az új alkotmánybírók megválasztását, és tiltakozott az eljárás miatt a Jobbik is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×