Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Ez történt 60 éve ezen a napon

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötödik napjára, október 27-re nyilvánosságra hozták az új kormány névsorát, a harcok pedig folytatódtak az egész ország területén.

Az amerikai, az angol és a francia kormány a Szabad Európa Rádió 1956. október 27-ei hírei szerint aznap már fontolgatta, hogy az ENSZ elé terjessze Magyarország ügyét. Eközben a harcok Budapesten is és vidéken is folytatódtak, a felkelők kiszabadították a váci börtön rabjait.

A szovjet csapatok parancsot kaptak, hogy azonnal tüzeljenek minden olyan személyre, akinél fegyvert látnak. A Duna-hidakat lezárták, a gyárakban továbbra is szünetel a munka.”

A harcok nyomán a Szabad Európa Rádió Budapest második világháborús ostromához hasonlította a főváros képét.

„Az ablaktáblák betörtek, az utcákat romok és üvegtörmelék borítja, az utakon a leszakadt villamosvezetékek akadályozzák a közlekedést. Sok ház kiégett vagy lobogó lánggal ég. A Nemzeti Múzeum, a főváros egyik legszebb épülete, amelyet az ÁVÓ-sok szerdán felgyújtottak, továbbra is lángokban áll.”

A Magyar Rádió délelőtt ismertette a Nagy Imre által vezetett új kormány névsorát. A koalíció irányába tett óvatos lépésként a kabinetbe bekerült a kisgazdapárti Tildy Zoltán és Kovács Béla.

Nagy Imre leállította a Katonai Bizottság tervét a Corvin közi felkelő csoport felszámolására, és nem írta alá Gerő Ernő a Magyar Dolgozók Pártjának korábbi első titkára kérésére a szovjet csapatok behívását kérő levelet. A 24-ére datált dokumentumot később a korábbi miniszterelnök Hegedűs András írta alá.

Délután Nagy Imre fogadta az úgynevezett „angyalföldi küldöttséget”, amely arra kérte a kormányfőt, hogy határolódjon el az elhiteltelenedett pártvezetéstől és ismerje el nemzeti demokratikus forradalomként a népmozgalmat.

Szintén ezen a délutánon jut el Nagy Imréhez a neves írók, művészek és közéleti személyiségek hasonló tárgyú előterjesztése, így mindezek hatására a miniszterelnök maga is átértékeli az október 23-ai eseményeket.

Az éjszakai órákban Nagy Imre és Kádár János, az MDP első titkára szovjet vezetőkkel Anasztaz Mikojannal és Mihail Szuszlovval tárgyal a szovjet nagykövetségen, és küldöttek támogatják a két magyar vezető javaslatát a politikai irányvonal módosítására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×