Infostart.hu
eur:
378.61
usd:
321.55
bux:
125056.6
2026. február 24. kedd Mátyás

Az oktatás lehetne a fejlődés útja, ha...

Az óvodáztatást leszámítva minden területen, vagyis a közoktatásban és a felsőoktatásban is sereghajtó Magyarország az OECD-országok rangsorában - mondta az InfoRádiónak nyilatkozó oktatás-kutató.

Nahalka István ismertette, hogy a pedagógusok két évvel ezelőtti fizetésemelkedésének aránya kisebb, mint Magyarországon általában a béremelkedés. Az egy tanulóra fordított tekintetében, ahogy általában az oktatásra költött pénz szempontjából is hátul vagyunk a rangsorban. Általában hátulról a harmadik-negyedik helyen szoktunk lenni az OECD- és az uniós országok között is – jelezte az oktatás-kutató.

„Ez rendkívül alacsony egy olyan ország számára, amelynek részben az oktatásban kellene keresnie a megújulás lehetőségeit, a gyorsabb fejlődésének lehetőségeit. Nálunk az oktatás nagyon fontos szerepet játszhatna a társadalmi fejlődésben, de ilyen alacsony anyagi ellátottsággal nem lehet” - mondta Nahalka István.

Az OECD-országokban átlagosan 13 évet tanulnak a közoktatásban a gyerekek, ezalatt majdnem 122 ezer dollárt költenek rájuk, Magyarországon ez picit több mint 57 ezer dollár, tehát majdnem a fele.

„A közép- és a felsőfokú oktatás a legproblematikusabb, az alsófokú oktatásra és főleg az óvodáztatásra nagyobb fajlagos költségek esnek. De középfokon és a felsőoktatásban tragikus a helyzet. 2010-től kezdődő időszakban következett be nagymértékű változás, de már 2003-tól fokozatosan csökkent ezeknek a területeknek az ellátása” - jegyezte meg Nahalka István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×