eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Balog kapta a legtöbb kérdést

Az LMP-frakció három tagja volt a legaktívabban interpelláló képviselő az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, a legtöbb interpellációt pedig Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez címezték.

Az első fél évről készült, a parlament honlapjára felkerült részletes statisztika szerint a képviselők tavasszal összesen 451 interpellációt nyújtottak be - a kormányoldal 130-at, az ellenzék 321-et jegyez -, ezekből pedig összesen 128 hangozhatott el az ülésteremben.

A szóbeli interpellációk címzettje a legtöbb esetben Balog Zoltán volt, de a miniszter helyett mind a 36 esetben államtitkára válaszolt.

A képviselők a második legtöbbször Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez fordultak, a tárcavezető a 21 neki címzett interpellációból hétre válaszolt személyesen.

Szintén hét esetben felelt a neki címzett interpellációra a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, akit a legkevesebbszer, mindössze kétszer helyettesített államtitkára ilyenkor.

Lázár János kétszer válaszolt az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett interpellációkra. A kormányfőnek így szóban egyetlen interpellációra sem kellett reagálnia - hasonlóan kereszténydemokrata helyetteséhez, Semjén Zsolthoz -, ugyanakkor az ellenzék összesen 24 interpellációt nyújtott be a miniszterelnöknek, a legtöbbet, 17-et a Jobbik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter négy, Trócsányi László igazságügyi tárcavezető három interpelláció címzettje volt, Simicskó István honvédelmi miniszternek pedig egyszer sem kellett megszólalnia a hétfőnkénti interpellációs blokkokban.

A három legtöbbet interpelláló képviselő az LMP padsoraiból került ki: Szél Bernadett kilencszer, Sallai R. Benedek nyolcszor, Schmuck Erzsébet pedig hat alkalommal fordult a miniszterekhez. Őket az MSZP padsoraiból Gúr Nándor és Tukacs István, a Jobbikból pedig Szilági György követi öt-öt interpellációval. A kormányoldalról a KDNP-s Hollik István volt a legaktívabb interpelláló négy felszólalással.

Az ülésszak részletes statisztikáiból az is kiderül, hogy a napirendi pontok tárgyalását megelőzően Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szólalt fel a legtöbbször, kilenc alkalommal, egy felszólalással megelőzve a KDNP-s Harrach Pétert és az LMP-s Ikotity Istvánt.

A jellemzően késő esti órákban elhangzó napirend utáni felszólalásokban a Jobbik-frakció hét tagja volt a legaktívabb: Ander Balázs és Farkas Gergely 13-13 esetben kért szót az ülésnap végén.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×