Két héten belül mindenképpen dönteni kell a 3-es metró infrastruktúrájának felújítása miatti járműpótlásról, különben veszélybe kerül a beruházás rekonstrukciós ütemterve – mondta Tarlós István főpolgármester szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón.

Hangsúlyozta: a kormány távlati elképzeléseit a legmesszebbmenőkig akceptálja, támogatja és elősegíti, de „ami a kormányzati elképzelések szerint, országos szinten, évek múlva pozitív lehet, az még nem biztos, hogy a fővárosnak a jelen konkrét ügyben kedvező”. Kiemelte: a 150 kiváltó buszra a fővárosnak most van szüksége, nem pedig évek múlva.

A főpolgármester úgy fogalmazott: akkor tud valami támogatni, ha világosan látja, miről van szó, „de egyelőre zűrzavart és koherenciahiányt érzékelek”. Mint mondta, a sajtóban következetesen keveredik a buszvásárlás és a szolgáltatásvásárlás kérdése, holott a kettő között nagy a különbség. Ha a város szolgáltatást vásárol, a buszok végül nem a fővároséi lesznek, és azt sem tudni, hogy magyar vagy idegen buszokról lesz-e szó, ráadásul a szolgáltató is nyereségre törekszik – mutatott rá.

„Nekünk a legolcsóbb és legbiztonságosabb megoldást kell választanunk” – hangsúlyozta. „Ha a kormány magyar buszokat akar, akkor miért azt kérik, hogy szolgáltatást vásároljunk?” – tette fel a kérdést. Hozzátette: a BKV és a BKK számításaiból egyértelműen kiderül, hogy a szolgáltatásvásárlás drágább, ezért az államnak meg kellene térítenie a város ezzel kapcsolatos többletköltségeit, és erre garanciát kellene adnia.

Tarlós István kitért arra is, hogy jelenleg „nincs magyar busz és nincs magyar buszgyártás, külföldi alkatrészekből van magyar buszösszeszerelés, de a kettő nem ugyanaz”.

„Ha van 8-10 magyar cég, amely buszt gyárt Magyarországon, akkor ők miért nem indultak el korábban a BKV tenderén? Ha volna magyar buszgyártás, a főváros szívesen venne magyar buszokat, de akkor viszont a kormány miért tiltotta meg a vásárlást?” - vetette fel a kérdést, felidézve, hogy a magyar buszokra is vonatkozik az a kormányhatározat, amely az EIB kormányengedélyes hiteléből úgy általában kihúzta a buszvásárlás lehetőségét.

A MABI buszairól szólva megjegyezte: ők ugyanazokból a fődarabokból szerelik össze a járműveket, mint a lengyelek; „Mészáros úrék elrontották az ajánlatukat”, nem készre szerelt buszokat biztosítanának, azok összeszerelését több millióért a BKV műhelyében kellene befejezni, ráadásul miközben a lengyelek 180 nap alatt legyártják és leszállítják a buszokat, addig a MABI ez idő alatt csak 48 buszt tud produkálni. Azzal kapcsolatban, hogy a MABI most engedne az árból, a főpolgármester azt mondta, a lezárt közbeszerzés után már nem lehet változtatni az ajánlaton.

Tarlós István nyomatékosította: őt nem érdekli, melyik cég fogja biztosítani a buszokat, de a fővárosnak a leggazdaságosabb és legbiztonságosabb megoldásra van szüksége, hogy a metrófelújítást időben el tudja kezdeni. Reményét fejezte ki, hogy a következő két hétben megszülethet a döntés a buszpótlás kérdésében.

„A fideszes polgármesterek közül sem értik sokan, miről van szó, sikerült összezavarni a közvéleményt, nekem sem egészen világos, mit akar a kormány” – fogalmazott. Feltette a kérdést, hogy a magyar buszgyártás támogatásával miként egyeztethető össze, hogy a Főváros hatvan szóló Mercedes buszt vegyen, amelyeket Törökországban gyártottak, és mivel nem csuklósak, metrópótlásra sem alkalmasak.

A főpolgármester felidézte, hogy a BKV korábban buszvásárlásra írt ki tendert, ezen nyertek a lengyelek és a MABI. Az ajánlattevők előzetesen tudomásul vették, hogy a tender eredményét a szerződéstől függetlenül a Fővárosi Közgyűlés megvétózhatja. A BKV és a BKK szerint a MABI ajánlata lényegesen kedvezőtlenebb. Eközben jött a kormánytól az ötlet, hogy ne buszvásárlás legyen, hanem szolgáltatásvásárlás, a kormányhatározat szerint az EIB-hitelből az előbbire már nincs lehetősége a Fővárosnak. „Jelen állapot szerint meg kellene vétóznunk a lengyel szerződést és a MABI-szerződést is, hogy új tendert írhassunk ki a szolgáltatásvásárlásra, de nem tudni, hogy ez mikorra érhet véget, mikor lehet belőle szerződés, ráadásul az a BKK és a BKV szerint várhatóan jóval drágább lenne a járművásárlásnál” – emelte ki.

Kitért rá, hogy a BKV a saját állományából biztonsággal 40-50 buszt tud kiállítani, a többi olyan öreg, hogy rendszeres lerobbanástól lehetne tartani. Ha mind a 150 pótlóbuszt a BKV állományából kellene kiállítani, annak biztonsági kockázata lenne – hangsúlyozta. Tarlós István reményét fejezte ki, hogy a következő két hétben sikerül összhangba hozni a kormány javaslatát a kockázatokkal és a realitásokkal, és végül mindenkit megnyugtató döntés születhet.

Arra a kérdésre, hogy kormányzati szinten ki melyik változat mellett lobbizik, azt válaszolta: nem mond neveket, nem feltételez rosszhiszeműséget, „a szolgáltatásvásárlást nem a miniszterelnök és nem is Lázár János kancelláriaminiszter erőlteti”.

Szintén kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a Fővárosi Közgyűlés az ügyben a végleges döntést „szándékaim szerint velem egyetértésben fogadja el, de az sem kizárt, hogy az én véleményem egészen más lesz”, ez attól függ, milyen megoldás fog születni.

A Széll Kálmán tér felújításával kapcsolatban a főpolgármester azt mondta: a „nagyon közeli jövőben” lesz egy „nem túl látványos”, hivatalos átadás. A BKK jelentése szerint a téren egyes berendezési tárgyaknál anyaghiba miatti garanciális munkákat végeznek, ami egy héten alatt elkészül, valamint 1-2 héten belül kijavítják a piros, csúszós burkolatot.

Hangsúlyozta, hogy ezek nem a megbízón múló javítások. Emlékeztetett rá, hogy a kivitelező nem volt csúszásban, a szerződés megkötése csúszott 7 hónapot csak azért, mert betámadták a közbeszerzési eljárást, de ebből 4 hónapot sikerült lefaragni. „Vagyis rajtunk kívül álló okból összesen 3 hónapot csúszott a beruházás, viszont 15 év ígérgetés után mi legalább megcsináltuk” – jegyezte meg.

A római-parti védművel kapcsolatban Tarlós István közölte: „semmi mást nem akarunk, mint megépíteni egy védművet, amit 20 évig ígértek, de egy szalmaszálat sem tettek keresztbe”. Emlékeztetett rá, hogy a Demszky-féle vezetés is a part menti nyomvonalat határozta meg, ezt támogatja az akadémia, a műegyetem és a legmagasabb fokú vízügyi hatóság is. Kitért rá, hogy a nyomvonal azért nem eshet közvetlenül a kerítések mellé, mert 1945 után mindenki oda épített kerítést, ahová akart, van, ahol mélyen a közterületbe benyúlva. Hozzátette: a Demszky-féle vezetésnek 20 év alatt még a jogi helyzetet sem sikerült tisztáznia.

A kisajátítás és a rendezés évekig húzódna, és akár évtizedes pereskedést is maga után vonhatna. Hangsúlyozta, hogy a Rómain elsősorban az ott lévő intézményeket és sportlétesítményeket, valamint az 1930-40-es években szabályosan épült családi házakat kell megvédeni, az „üdülőknek álcázott lakások” ugyanis töltésekre épültek. Úgy fogalmazott: „nekem sem öröm a fakivágás, de anélkül nem épülhet a védmű”. A Nánási út-Királyok útja vonalában kevesebb, de öregebb és nagyobb fát kellene kivágni, míg a limányban többet, de satnyábbakat. A főpolgármester ígéretet tett rá, hogy a partrendezési látványterveket a nyáron több helyen kifüggesztik, és azokat véleményezhetik az ott élők, „nem pedig a katasztrófaturisták és a liberális gyűlölködők”.

A Déli pályaudvar esetleges bezárásával kapcsolatban elmondta: az nem a Főváros döntése és kompetenciája. A főpolgármester alapvetően jó gondolatnak tartja, hogy a Déli funkcióit áttelepítsék Kelenföldre, de a pontos elképzelés egyelőre nem ismert. Kérdésre válaszolva elmondta: neki nincs olyan motivációja – és nem hiszi, hogy a kormánynak volna -, miszerint azért zárják be a Délit, hogy a 4-es metró utasszáma növekedjen. Emlékeztetett rá, hogy a Demszky-féle vezetés hamis adatokat adott meg annak idején az uniónak az utasszámokról.

A Budapesti Fesztiválzenekart illetően a főpolgármester úgy fogalmazott: „karnagy úr továbbra is duzzog, üzenget, Sarastronak képzeli magát, részünkről viszont a dolog lezárult, a 60 millió Ft-os támogatást meg fogják kapni, de támogatást kérőtől ilyen magatartást 26 év alatt nem tapasztaltam”.

Kiemelte, hogy a BFZ messze a legtöbb közpénzt kapó zenekar Magyarországon, „nem a mi intézményünk, mégis támogatjuk”. Tarlós István kijelentette: „Fischer igen tehetséges karnagy, de nem félisten, a BFZ kivételes tudású zenekar, de annyi támogatást tudunk nekik adni, amit kereteink megengednek, és szó sincs arról, hogy politikai megfontolás húzódna az ügy mögött”.