eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel

Az utca, amely a pályázatban 1600, a valóságban csak 730 méter - képek

Október 20-ig készül el az igazságügyi szakértő jelentése azokról az útfelújításokról, amelyek esetén felmerült a gyanú, hogy az állami támogatás elszámolásakor a főváros a ténylegesen felújítottnál hosszabb útszakaszt jelölt meg a visszaigazolásban. Az InfoRádiónak az egyik legvitatottabb felújítás, a XVIII. kerületi Kele utcán végzett helyszíni mérései igazolták a gyanút.

A fővárosi főjegyző a napokban jelentette be, hogy tart még az az igazságügyi szakértői vizsgálat, amelynek keretében lemérik annak az 55 útszakasznak a hosszát, amelyek esetében az állami támogatásokat ellenőrző Régiós Ügynökség szerint a főváros a ténylegesen felújítottnál hosszabb szakaszt számolt el.

Az egyik legnagyobb eltérést a XVIII. kerületi Kele utcánál észlelte az ügynökség. Ebben az esetben a főváros 1600 métert jelölt meg az 50 százalékos állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor, ám az utólagos ellenőrzés szerint a szakasz valójában csak 730, egy másik szerint pedig csak 470 méter.

Az InfoRádió helyszíni mérései azt igazolták, hogy a XVIII. kerületi Kele utca hossza 470-500 méter. Az utca a Margó Tivadar utcának a folytatása.

Egy másik utcát is beszámítottak

Az InfoRádió városházi forrásokból megtudta, hogy a kivitelezési szerződés megkötésekor a Kele utcai beruházásba beleszámították a Margó Tivadar utca mintegy 200 méteres, a Városház utcáig tartó szakaszát, tehát a vállalkozó 730 métert újított fel, és ennek megfelelően fizették ki. A helyszínen tapasztaltak szerint a felújított szakasz mintegy 700 méter.

A kérdésre, hogy akkor miért 1600 métert jelöltek meg a pályázatban, az volt a válasz, hogy az becsült érték volt, amelyet a pályáztatási eljárás megenged.

Arra viszont nincs válasz, hogy a 730 méter alapján kifizetett számla ismeretében az állami pályázati elszámolásban miért jelölt meg ismét 1600 méteres úthosszt a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztálya.Hány méter 730 méter?

Az InfoRádió megpróbált utánajárni, hogy a kifizetés és az igényelt támogatás összege hány méterre vonatkozik. A megismert dokumentumok, így például a megkötött vállalkozási szerződés és a hivatal teljesítési igazolása 730 méterről szól, amelyet 50 millió forintért újított fel a kivitelező Mota Engil Zrt.

Az állami elszámolásra beküldött igazolások viszont 1600 méterről szólnak, a végösszeg ezeken is 50 millió forint.

A megismert dokumentumok szerint a támogatás igénylésekor a főváros 1600 méterben jelölte meg a beruházás hosszát, 121 millió forintra becsülte a költségét, és 60 millióra a támogatás mértékét.

Bonyolódik az ügy

<

Egy fontos sarok (fotó: InfoRádió - Tenczer Gábor) (képgaléria)

Az igénylés elfogadása után a Regionális Fejlesztési Tanács és a főváros között létrejött támogatási szerződésben a költségelőirányzat 50 millió forint volt és a támogatás mértéke arányosan 25 millióra csökkent, azt viszont az okirat nem tartalmazza, hogy ezt az összeget már nem az 1600 méterre, hanem 730 méterre számították.

A 730 méteres útszakasz csak a Főpolgármesteri Hivatal belső anyagaiban található meg, amikor az út elkészült, akkor a régiós tanácsnak megküldött visszaigazolásban ismét a helytelen 1600 méteres hossz szerepel, igaz már az arányosan kevesebb, 50 millió forintos árral.

Túl sok a következetesség

György István, a fővárosi közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke szerint túl sok a következetesség abban, hogy befelé 730 méterrel számol el a főváros, az állam felé viszont 1600 méterrel, még akkor is, ha a vállalkozási díj és az igényelt támogatás esetleg arányos a piaci árakkal.

Továbbá véleménye szerint fennáll a gyanú, hogy a szintén felújított Margó Tivadar utca egy szakaszát kétszer számolták el, egyszer a Margó Tivadar utcai, egyszer pedig a Kele utcai beruházásnál, ezért rendkívül aggályosnak tartja a beruházást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Érik a katasztrófa a világ egyik legszegényebb államában – Országoknak is okozhat függőséget a kábítószer

Érik a katasztrófa a világ egyik legszegényebb államában – Országoknak is okozhat függőséget a kábítószer

A 2021-es hatalomátvétel után az afganisztáni tálibok szinte azonnal megkezdték az ország mákmezőinek felszámolását. A radikális szunnita kormány főleg vallási meggyőződésből hirdetett háborút a kábítószerek ellen, egy valamit azonban nem vettek figyelembe: az ópium az ország gazdaságának gerincét adta, a kereskedelem felszámolásával pedig a vidéki afgánok milliói vesztették el megélhetésüket. Nézzük, mekkora ütést szenvedett el a világ egyik legszegényebb országa a radikális döntés meghozatala után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×