Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

235 milliárd megy el a szemétre

Hatékonyabb regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, új hulladékégető muvek és változó hulladék-díjrendszer szerepel a szilárd hulladékok kezelését 2007-től 2016-ig felvázoló magyarországi stratégiában - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízott főosztályvezetője.

Erdős Péterné elmondta: a következő 10 évben legalább 235 milliárd forintból valósíthatók meg a különböző hulladékgazdálkodási feladatok.

Hozzátette: a költségek mintegy felét a regionális hulladékkezelési kapacitások bővítésére, a másik felét a korszerűtlen hulladéklerakók szakszerű bezárására kell fordítani.

Szólt arról is, hogy a stratégia két 150 ezer tonna kapacitású hulladékégető megépítésével, és egy meglévő erőműben erre alkalmas 200 ezer tonnás kapacitás bekapcsolásával kínál megoldást.

Közölte: a létesítmények a már működő fővárosi égetőmuvel együtt összesen 920 ezer tonna, szerves anyagot tartalmazó hulladék hasznosítására képesek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×