Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Hullám szálloda Keszthelyen.
Nyitókép: Fortepan / Gyöngyi

Patinás szállodát vehet a legendás balatoni kisvárosban

Eladásra kínálják a Balaton-part két meghatározó műemlék épületét, a Hullám és a Balaton szállót. Az ingatlanforgalmazói portálokon megjelent hirdetések szerint a 19. század végén emelt, felújításra szoruló ingatlanok külön-külön és együttesen is megvásárolhatók.

A keszthelyi móló közelében elhelyezkedő épületek sorsa évtizedek óta rendezetlen. Az 1895-ben épült Balaton szálló 1646 négyzetméteres ingatlanát 350 millió forintért hirdették meg. Az épülethez érvényes gépészeti és műszaki dokumentáció, valamint egy 5611 négyzetméteres beépítetlen terület is tartozik. A tervek szerint az egykori szállodában apartmanokat és vendéglátóegységet alakíthat ki az új tulajdonos.

A közvetlen szomszédságban álló, 1894-ben befejezett Hullám szálló 900 millió forintos irányáron szerepel a kínálatban. A 2464 négyzetméteres, ötvenszobás épület korábban vállalati üdülőként funkcionált, jelenleg azonban kihasználatlan.

Mindkét ingatlan műemléki védettség alatt áll, így a vásárlás és a rekonstrukció költségeihez jelentős adókedvezmények vehetők igénybe - emlékezetet a zaol.hu.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×