Az elmúlt években egyre több jel utal arra, hogy a fejlett, nyugati gazdaságokból – például az Egyesült Államokból, Kanadából, Új-Zélandról vagy az Egyesült Királyságból – is növekszik a kivándorlás, sőt egyes országokban rekordközeli szinteket ér el. A kivándorlók gyakran kedvezőbb életfeltételeket kínáló célországokat választanak, különösen Dél- és Nyugat-Európában, például Portugáliában, Spanyolországban vagy Németországban.

Az Economist becslése alapján körülbelül 4 millió ember hagyta el a vizsgált nyugati országokat 2024-ben, közel 20 százalékkal többen a koronavírus-járvány előtti szinthez képest (viszonyítási alap: 2015). A kutatás megállapításairól Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője az InfoRádióban elmondta, hogy a folyamatnak alapvetően két oka van: egyrészt gazdasági, másrészt társadalmi tényezők is befolyásolják.

„Fontos hajtóerő még a megélhetési költségek emelkedése, illetve az igény egy jobb életminőség iránt. Ez magában foglalja akár a biztonságosabb környezetet, vagy éppen a kiegyensúlyozottabb életvitelt” – tette hozzá. Az elemző szerint a folyamatot a digitalizáció is erősíti, mivel lehetővé teszi a távmunkát:

„Egyre gyakoribb, hogy valaki egy nyugati országban magasabb fizetésért dolgozik, miközben egy olcsóbb országban él, így optimalizálva az életét.”

Az Oeconomus munkatársa úgy látja, hogy Magyarországon egyszerre két hatás is érvényesül. Egyrészt továbbra is sokan mennek külföldre, például 2024-ben és 2025-ben is körülbelül 40 ezer főt érintett a kivándorlás hazánkból, viszont egyre több külföldi is érkezik Magyarországra – hívta fel a figyelmet az elemző.

„Ők leginkább a digitális nomádok, vagy más külföldi munkavállalók, akik a jobb életért költöznek ide, hiszen nálunk alacsonyabbak a megélhetési költségek, mint a nyugati országokban, illetve kedvezőbb az adózási környezet is” – sorolta az okokat Erdélyi Dóra.

Mint mondta: Magyarország a hatodik helyen szerepel azon vizsgált OECD-országok között, ahol a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a külföldi állampolgárok a helyi gazdasághoz. Hazánkban több mint 80 százalékos a külföldiek foglalkoztatási rátája, és mindössze 3,4 százalékuk munkanélküli, miközben csaknem 40 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.