Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA 2026. április 20-án közreadott felvétele egy új fejlesztésû, kazettás robbanófejek és repeszaknák célba juttatására alkalmas rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták tesztindításáról egy meg nem nevezett észak-koreai helyszínen április 19-én. A beszámoló szerint öt továbbfejlesztett Hvaszongpho-11 Ra típusú föld-föld taktikai ballisztikus rakétát indítottak egy mintegy 136 kilométerre fekvõ célterület felé.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Rettegett erejű robbanófejjel felszerelt rakétákat tesztelt Észak-Korea

A elrettentő célú teszt során mindössze öt rakéta közel tizenhárom hektárt tarolt le, a déli szomszédok szerint provokáció történt.

Új fejlesztésű, kazettás robbanófejek és repeszaknák célba juttatására alkalmas rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták tesztindítását hajtotta végre Kim Dzsongün legfelsőbb vezető jelenlétében Észak-Korea – jelentette hétfőn a KCNA állami hírügynökség.

A beszámoló szerint öt továbbfejlesztett Hvaszongpho-11 Ra típusú föld-föld taktikai ballisztikus rakétát indítottak egy mintegy 136 kilométerre fekvő célterület felé. A rakéták sűrű becsapódással egy körülbelül 12,5-13 hektáros területet értek el, demonstrálva a rendszer koncentrált csapásmérő képességét.

A kísérlet célja a kazettás robbanófejek és repeszaknák teljesítményének és hatékonyságának értékelése volt. Kim Dzsongün elégedettségét fejezte ki az eredményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy a különböző robbanófej-típusok fejlesztése növeli a hadsereg csapásmérő képességeit.

Dél-Korea közlése szerint a rakétákat vasárnap reggel, helyi idő szerint 6 óra 10 perc körül indították az ország keleti partvidékén fekvő Szinpho térségéből a Japán-tenger (Keleti-tenger) irányába. Szöul „provokációnak” minősítette a lépést, és felszólította Phenjant a hasonló akciók leállítására. A dél-koreai egyesítési minisztérium szerint a teszten szokatlanul nagy számban vettek részt a frontvonalon szolgáló egységek parancsnokai, ami a taktikai rakéták szélesebb körű telepítésének szándékára utalhat.

Japán kormánya közölte, hogy a rakéták Japán kizárólagos gazdasági övezetén kívül csapódtak be, károkat nem okoztak. Tokió ugyanakkor határozott tiltakozást nyújtott be, a kilövéseket a regionális és nemzetközi biztonságot fenyegető lépésnek és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértésének nevezve.

A mostani indítások idén a hetedik, áprilisban pedig a negyedik ballisztikus rakétatesztet jelentik. Phenjan az ENSZ-határozatok ellenére folytatja nukleáris és rakétaprogramjának fejlesztését. Kim Dzsongün március végén kijelentette: az ország nukleáris fegyverrel rendelkező státusza visszafordíthatatlan, és az „önvédelmi nukleáris elrettentés” további erősítése kulcsfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.

Kiderült ki a legnagyobb nyertes – és a vesztes is

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. A minisztériumoknál jelentős az átrendeződés.
Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Több mint 500 milliárd forinttal, 12 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek az önkormányzati rendszerbevételei 2027-ben a 2026-os módosított költségvetéshez képest – derül ki a kormány péntek éjjel kiadott tervezetéből. A települések több állami támogatáshoz jutnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és a beruházásokra is jelentősen több pénz jutna. A forrásbővülés azonban nem jelenti automatikusan a városházák pénzügyi önállóságának erősödését, mert a többlet jelentős része meghatározott közfeladatokhoz és emelkedő működési költségekhez kapcsolódik. A települések vezetői várhatóan elégedetlenek lesznek majd, kérdés, hogy még a parlamenti és bizottsági vitákban milyen módosításokat sikerül kiharcolni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×