Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Egy atomerőmű négy hatalmas beton kürtővel.
Nyitókép: Unsplash

Kapott egy újabb lökést az atomerőművek „újraélesztésének” ügye Németországban

Az atomerőművek korszaka 2023 áprilisában ért véget Németországban. Tizenkét évvel a 2011 március 11-i fukusimai atomkatasztrófa után akkor állították le az utolsó három német atomerőművet. Nem sokkal később már vita kezdődött arról, hogy az ország hosszabb távon boldogul-e atomenergia nélkül.

Ami a múltat illeti, az erőművek fokozatos leállítását az akkori kancellár, Angela Merkel kezdeményezte a széles körű atomellenes hangulat nyomán. Ezt a Japánban, a fukusimai atomerőben történt rendkívüli baleset váltotta ki, amely a későbbi adatok szerint mintegy 10 kilométeres körzetben több mint 22 ezer halálos áldozatot követelt.

Az utolsó három német atomerőművet 2023. április 15-én állították le Németországban, és azóta tart azok teljes megsemmisítése is. A döntést sok kritika érte, különösen az ukrajnai háború okozta energiaválság óta, mivel az orosz gáztól való függőséget növelte.

Az ezzel kapcsolatos vita felújítását ezúttal a legerősebb kormánypárt, a CDU parlamenti frakcióvezetője kezdeményezte. Jens Spahn abból indult ki, hogy elengedhetetlen az atomenergia használata. Szerinte olcsóbb lenne a legutóbb leállított atomerőművek felélesztése, mint újak építése. Hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban mielőbb széles körű társadalmi vitára van szükség. Az általa sürgetett újraélesztés létjogosultságát több tanulmánnyal igyekezett alátámasztani.

Ennek kapcsán az emelte ki, hogy a leállított reaktorok „körülbelül 9-10 milliárd euróért” újraindíthatók. Utalt arra is, hogy más országok 30-50 milliárd eurót fektetnek be egy új atomerőmű építésébe.

A portál idézte Ursula von der Leyen legutóbbi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nyilatkozatát. Az Európai Bizottság elnöke az idézett interjúban „stratégiai hibának” nevezte a nukleáris technológiától való eltávolodást.

Friedrich Merz kancellár szinte rögtön hangsúlyozta, hogy egyetért Ursula von der Leyen értékelésével. Egy korábbi nyilatkozatában ugyanakkor bár az intézkedést súlyos hibának minősítette, hozzátette,

„visszafordíthatatlannak” nevezte az atomenergia kivezetésével kapcsolatos korábbi német döntést.

A kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokrata SPD több politikusa – köztük a környezetvédelmi miniszter – elutasította az atomenergia használatára vonatkozó visszatérést. A párt parlamenti frakcióvezetője szerint nincs szükség újabb vitákra, ugyanis az atomenergia a legdrágább és a legveszélyesebb az összes energiaforrás közül, miközben a hulladék végső tárolójának keresése továbbra sem megoldott.

A frakcióvezető szerint a hangsúlyt a megújuló energiaforrások bővítésére kell helyezni, ami megfizethető és megbízható megoldást jelent, és ökológiai szempontból is megfelelő.

Elemzők ennek ellenére arra számítanak, hogy a súlyos energiaválság közepette az ezzel kapcsolatos vita tovább erősödik.

Időközben a Politico azt írta, hogy bár Németország vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy az atomerőmű-érából való kilépés végleges, ugyanakkor a brüsszeli lap azt írta, az iparági szereplők véleménye megoszlik. Egyesek szerint az erőművekben végrehajtott műszaki változtatások már visszafordíthatatlanok, míg mások szerint a leszerelés korai szakaszában lévő létesítményekben a hiányzó alkatrészek még pótolhatók és ezek az atomerőművek még újra üzembe helyezhetők.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×