Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Egy atomerőmű négy hatalmas beton kürtővel.
Nyitókép: Unsplash

Kapott egy újabb lökést az atomerőművek „újraélesztésének” ügye Németországban

Az atomerőművek korszaka 2023 áprilisában ért véget Németországban. Tizenkét évvel a 2011 március 11-i fukusimai atomkatasztrófa után akkor állították le az utolsó három német atomerőművet. Nem sokkal később már vita kezdődött arról, hogy az ország hosszabb távon boldogul-e atomenergia nélkül.

Ami a múltat illeti, az erőművek fokozatos leállítását az akkori kancellár, Angela Merkel kezdeményezte a széles körű atomellenes hangulat nyomán. Ezt a Japánban, a fukusimai atomerőben történt rendkívüli baleset váltotta ki, amely a későbbi adatok szerint mintegy 10 kilométeres körzetben több mint 22 ezer halálos áldozatot követelt.

Az utolsó három német atomerőművet 2023. április 15-én állították le Németországban, és azóta tart azok teljes megsemmisítése is. A döntést sok kritika érte, különösen az ukrajnai háború okozta energiaválság óta, mivel az orosz gáztól való függőséget növelte.

Az ezzel kapcsolatos vita felújítását ezúttal a legerősebb kormánypárt, a CDU parlamenti frakcióvezetője kezdeményezte. Jens Spahn abból indult ki, hogy elengedhetetlen az atomenergia használata. Szerinte olcsóbb lenne a legutóbb leállított atomerőművek felélesztése, mint újak építése. Hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban mielőbb széles körű társadalmi vitára van szükség. Az általa sürgetett újraélesztés létjogosultságát több tanulmánnyal igyekezett alátámasztani.

Ennek kapcsán az emelte ki, hogy a leállított reaktorok „körülbelül 9-10 milliárd euróért” újraindíthatók. Utalt arra is, hogy más országok 30-50 milliárd eurót fektetnek be egy új atomerőmű építésébe.

A portál idézte Ursula von der Leyen legutóbbi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nyilatkozatát. Az Európai Bizottság elnöke az idézett interjúban „stratégiai hibának” nevezte a nukleáris technológiától való eltávolodást.

Friedrich Merz kancellár szinte rögtön hangsúlyozta, hogy egyetért Ursula von der Leyen értékelésével. Egy korábbi nyilatkozatában ugyanakkor bár az intézkedést súlyos hibának minősítette, hozzátette,

„visszafordíthatatlannak” nevezte az atomenergia kivezetésével kapcsolatos korábbi német döntést.

A kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokrata SPD több politikusa – köztük a környezetvédelmi miniszter – elutasította az atomenergia használatára vonatkozó visszatérést. A párt parlamenti frakcióvezetője szerint nincs szükség újabb vitákra, ugyanis az atomenergia a legdrágább és a legveszélyesebb az összes energiaforrás közül, miközben a hulladék végső tárolójának keresése továbbra sem megoldott.

A frakcióvezető szerint a hangsúlyt a megújuló energiaforrások bővítésére kell helyezni, ami megfizethető és megbízható megoldást jelent, és ökológiai szempontból is megfelelő.

Elemzők ennek ellenére arra számítanak, hogy a súlyos energiaválság közepette az ezzel kapcsolatos vita tovább erősödik.

Időközben a Politico azt írta, hogy bár Németország vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy az atomerőmű-érából való kilépés végleges, ugyanakkor a brüsszeli lap azt írta, az iparági szereplők véleménye megoszlik. Egyesek szerint az erőművekben végrehajtott műszaki változtatások már visszafordíthatatlanok, míg mások szerint a leszerelés korai szakaszában lévő létesítményekben a hiányzó alkatrészek még pótolhatók és ezek az atomerőművek még újra üzembe helyezhetők.

Címlapról ajánljuk
Trendforduló a tanári pályán: egyre több fiatal jön és marad, de vannak igényeik is

Trendforduló a tanári pályán: egyre több fiatal jön és marad, de vannak igényeik is

A 2024–2025-ös jelentős bérfejlesztések hatására a pedagóguspálya vonzereje rövid távon egyértelműen javult, a foglalkoztatottak száma növekedni kezdett – derül ki a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont legfrissebb kutatásából. Balás Gábor, az intézet ügyvezetője az InfoRádióban elmondta, a tanárok a béremeléssel jobban érzik a társadalmi megbecsülést, de van még mit megoldani.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Ropognak a fegyverek, drónokkal támadja egymást Moszkva és Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Ropognak a fegyverek, drónokkal támadja egymást Moszkva és Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Oroszország az év végéig meghosszabbítja a benzinexport tilalmát, a dízel kivitelére vonatkozó korlátozásokat azonban a piac stabilizálódásával párhuzamosan feloldja – jelentette be Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes. Ukrán drónok megtámadták a Lukoil tulajdonában lévő Filanovsky olajfúróplatformot a Kaszpi-tengeren, a célpontok között két teherhajó is volt, amelyek a kijevi biztonsági szolgálat szerint orosz-iráni katonai szállítmányokban vehettek részt. Románia két napon belül már a második, légterét megsértő drónt lőtte le az ukrán határ közelében. Az éjszaka folyamán Oroszország 157 támadó drónt és két rakétát vetett be Ukrajna ellen, miközben ukrán drónok már hatodik egymást követő éjjel támadták az orosz logisztikai és energetikai létesítményeket a Belgorodi és a Rosztovi területen. Az amerikai szenátusban közben gyors, kétpárti egyetértés körvonalazódik az Oroszország elleni szankciós csomag kapcsán. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×