Gulyás Gergely a Magyar Hírlapban pénteken megjelent interjúban kifejtette: a demokrácia fontos „mérőszáma”, hogy hányan vesznek részt a szavazáson. „A tapasztalat pedig az, hogy a részvétel mindig növekedett, amikor polgári kormány volt hivatalban, és csökkent, amikor a baloldal kormányzott” – mondta. Hozzátéve: ez is azt mutatja, hogy „a demokrácia akkor él, akkor erősebb”, amikor polgári kormánya van az országnak. „Természetesen szeretnénk, hogy az is maradjon, ezért mindenkit arra kérünk, szavazzon bizalmat a kormánypártoknak” – hangoztatta.

A tárcavezető szerint óriási a választás tétje, az, „hogy Magyarország folytatja-e azt a nem hibátlan, de mégis előre vivő utat, amely a rendszerváltás óta a legnagyobb fejlődést hozta az országnak, vagy a 2002 és 2010 közötti államcsődöt eredményező kormányzás tér vissza”.

Véleménye szerint a baloldal legfőbb ereje Gyurcsány Ferenc pártja, Márki-Zay Péterről pedig sok minden bebizonyosodott a kampányban, de az biztosan nem, hogy alkalmas lenne miniszterelnöknek. A hatalmat azok akarják visszaszerezni, akik 2010 előtt tönkretették az országot – mondta.

Gulyás Gergely szerint a választás tétjét tovább növeli, hogy a szomszédban háború van, a baloldal pedig olyan nyilatkozatokat tesz, amelyeket,

„ha kormányzati pozícióban valóra váltanának, Magyarország hadviselő fél lenne”.

„Mi biztosan meg fogjuk őrizni az ország békéjét és biztonságát. Ez az ország érdeke, a további fejlődés előfeltétele. Háború és béke, veszély és biztonság, fejlődés és visszafejlődés között kell dönteni” – hangoztatta.

Az ukrajnai háborúról szólva elmondta, sajnos azoknak volt igazuk – például a magyar kormánynak –, akik úgy gondolták, hogy had­erőfejlesztésre van szükség, az ukrajnai harcok most „visszaigazolják az évekkel ezelőtt hozott döntésünket”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar hadseregnek képesnek kell lennie megvédenie Magyarországot. A haderőfejlesztés eredményeként a magyar hadsereg önvédelmi képessége lényegesen nagyobb, mint korábban, „a NATO-tagság biztonsági garan­ciájával együtt gondoskodunk az ország számára elérhető legnagyobb biztonságról” – fejtette ki.

Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy ebben a helyzetben felelősségteljes kormányzati magatartásra van szükség. Álláspontja szerint amit Márki-Zay Péter tesz és mond, az veszélyt jelent Magyarország biztonságára.

Fegyverszállítás és energetikai szankciók ügyében a baloldal az ukrán érdeket képviseli a magyarral szemben – mondta a miniszter, jelezve, hogy eközben most Magyarország az első biztonságos ország azoknak, akik a háború elől menekülnek. „A célunk pedig az, hogy menedéket adjunk mindenkinek, akinek erre szüksége van” – közölte, hozzáfűzve, hogy

Magyarország azonban csak addig szolgálhat menedékül, amíg felelőtlen döntések nem sodorják háborúba az országot.

„Vagyis: utasítsuk el a baloldali javaslatokat, és ne küldjünk se fegyvert, se katonákat a frontra” – mondta.

A tárcavezető egyúttal reményét fejezte ki, hogy mielőbb megkezdődnek az érdemi béketárgyalások, az isztambuli egyeztetések szerinte „talán az első reménysugarat jelentik”. Egyúttal hangsúlyozta. hogy a magyar pozíció a nemzetközi jog talaján áll. „Oroszország támadta meg Ukrajnát, amivel a nemzetközi jogot és az 1994-es budapesti megállapodást is megsértette, amelyben az oroszok elismerték Ukrajna területi egységét” – mondta Gulyás Gergely.

A menekültekre térve ismertette, hogy eddig 550 ezren jöttek Magyarországra, illetve haladtak át az országon keresztül; főként a kárpátaljai magyarok maradnak itt.

Emlékeztetett arra, hogy a munkavállalásban az állam is segít, és lehetővé tették a gyermekek óvodai, iskolai elhelyezését, étkezését.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a háború ugyanakkor nem teszi semmissé vagy meg nem történté azokat a hibákat és nemzetközi jogsértéseket, amelyeket Ukrajna korábban a nemzetiségekkel, így az ott élő magyarokkal szemben elkövetett. „Továbbra is azt várjuk, hogy Ukrajna állítsa helyre a korábbi anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat az oktatásban” – hangsúlyozta.

Az Európai Unióval kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott:

„ne legyen illúzióink a felől”, hogy magyar konzervatív kormány Brüsszelben valaha is szimpátiaversenyt nyer.

Ugyanakkor a miniszterelnök több mint százmilliárd forint közvetlen támogatást harcolt ki múlt héten Brüsszelben Magyarországnak – tette hozzá. Az várható – folytatta –, hogy a választások után Brüsszel felhagy a jogszabálysértéssel, és Magyarország meg tud állapodni a helyreállítási alapról. Jelezte, hogy azt eddig politikai okból nem írták alá, „noha igazából egy délután alatt meg lehetne egyezni a bizottság által provokált látszatvitában, ha tudomásul vennék, hogy a gyermekvédelmi törvény részünkről nem képezheti alku tárgyát”.

Gulyás Gergely értékelése szerint a hétéves költségvetést illetően „jól haladunk” a partnerségi megállapodással, ott eddig konstruktív tárgyalások folynak.

Az ellenzékről szólva a miniszter úgy fogalmazott: jó lenne (...) ha legközelebb, 2026-ban már nem azok próbálnák meg visszaszerezni a hatalmat, akik 2002 és 2010 között tönkretették az országot.

„2020-ban azt a célt tűzte ki a baloldal maga elé, hogy Gyurcsány Ferenctől meg kell szabadulni, a Jobbikot pedig karanténba kell zárni. Ehhez képest ma Gyurcsány a legerősebb ellenzéki párt elnöke, aki a Jobbikkal szövetségben akarja megszerezni a hatalmat” – mondta. Ez - mutatott rá Gulyás Gergely - jól mutatja "azt az elvtelenséget, megújulásra való képtelenséget, amely a mai napig jellemzi a baloldalt".