eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Képviselők az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a vallásszabadság napjáról szóló törvény szavazása előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. február 20-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Elemzők: ez a legnehezebben mérhető választás a rendszerváltás óta

A szavazási és az átszavazási hajlandóságot a legnehezebb mérni az idei választás előtt – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen közvélemény-kutató cégek vezetői beszéltek munkájuk kihívásairól és aktuális méréseikről. A rendezvényen a Nézőpont, a Publicus, a Republikon, az Iránytű, a Závecz Research, a Tárki, a Századvég és az IDEA adatait ismertették.

Ez a legnehezebben mérhető választás a rendszerváltás óta a visszalépések és a koordinált indulás miatt

– ebben egyetértettek a közvélemény-kutatási szakemberek. Mindannyian 60 százaléknál magasabb, de 70 százaléknál alacsonyabb részvételi arányra számítanak, ami egy bizonyos mértékig az ellenzéknek kedvez, de ha nagyon magas lesz, akkor jelentősen csökkenti a kisebb pártok esélyét. Úgy vélik, hogy a Fideszen, a KDNP-n, az MSZP-n, a Párbeszéden és a Jobbikon kívül csak az LMP-nek és a Demokratikus Koalíciónak van esélye bejutni a parlamentbe, a többi pártnak nem.

Arról sem alakult ki vita, hogy

a Fideszt felülmérik, a baloldalt viszont alul.

Kutatásaik alapján a Jobbik a második legnagyobb párt, a baloldal szavazói mégis többen vannak, mint Vona Gábor követői. A Fidesz mindegyik közvélemény-kutatónál stabilan vezet, és valószínűleg erős többséget szerez április 8-án, kétharmadot azonban nem. Összesített méréseik alapján most vasárnap a Fidesz-KDNP országos pártlistájára a választópolgárok 51 százalék szavazna, a Jobbikéra 17, az MSZP-Párbeszédére 14, a DK-éra 8, az LMP-ére pedig 7 százalék.

A kerekasztal-beszélgetésen Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a közvélemény-kutatás nem előrejelzés, hanem pillanatfelvétel. Virág Andrea, a Republicon Intézet kutatója arról beszélt, hogy a részvételnél csak az átszavazást nehezebb megbecsülni, mert arról az utolsó pillanatban dönt a választó. Závesz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője hozzátette, hogy az úgynevezett „legesélyesebb ellenzéki jelöltet” is nagyon nehéz megnevezni. Ember Zoltán Levente, az Iránytű Intézet kutatásvezetője szerintén az egyéni választókerületek felmérését tartja a legnehezebb feladatnak.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója a többiek nevében is jelezte, hogy a telefonon vagy személyesen megkeresdett választópolgárok egyre kevésbé szeretnek válaszolni a kérdezőbiztosoknak. Ő egyébként

az ellenzéki pártok helyében nem venné készpénznek, hogy a bizonytalan szavazók mindannyaian kormányváltást akarnak.

„Annak ellenére, amit az ellenzéki pártok szeretnének elhitetni, hogy az ismeretlen pártpreferenciával rendelkezők azok az ő tartalékaikat jelentik, ebből a számsorból inkább az látszik, hogy minthogyha a Fidesz-KDNP népszerűségével lenne komplementerben az ismeretlen preferenciával rendelkezők aránya” – fogalmazott.

A közvélemény-kutatási szakemberek hangsúlyozták, hogy a választásig még sok minden történhet, az viszont már valószínű, hogy a kormányváltás azon múlik, mennyien mennek el szavazni, és közülük hányan lesznek az úgynevezett bizonytalan aktív szavazók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Vasárnap tartják az osztrák parlamenti választásokat, amelyen története során először a dobogó első helyén végezhet a sokak által szélsőjobboldalinak nevezett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A közvélemény-kutatásokban szorosan mögötte áll a jelenleg is a kormány fő erejét adó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), amely koalícióra lépni ugyan hajlandó lenne a tőle jobbra álló párttal, de csak akkor, ha nem annak első embere, Herbert Kickl lesz a kancellár. Könnyen lehet azonban, hogy az FPÖ-ellenes protestszavazatok az ÖVP-t repítik az első helyre: ebben az esetben legnagyobb valószínűséggel a két párt koalícióban kormányozhat majd, néppárti vezetéssel. Jelen pillanatban e két párt koalíciója tűnik a legvalószínűbbnek, ami az jelenti, hogy az Oroszországgal jó viszonyt ápoló FPÖ kormányra kerülése révén oroszbarátabb irányba tolódik el Ausztria.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×