Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
323.72
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Petr Pavel cseh államfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozójára Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Durvul a cseh közélet, pereli az államfőt a miniszterjelölt

Súlyos politikai és jogi vita bontakozott ki Csehországban Filip Turek, az Autósok párt parlamenti képviselője és környezetvédelmi miniszterjelöltje körül. Turek pert indít Petr Pavel köztársasági elnök ellen, miután az államfő megtagadta a kinevezését, és ezt azzal indokolta, hogy a politikus korábban dicsőítette a náci Németországot, relativizálta az erőszakot, valamint megkérdőjelezte a nők és a kisebbségek egyenlőségét.

Filip Turek bejelentette, hogy személyiségi jogi pert indít a cseh államfő ellen, és nyilvános bocsánatkérést követel tőle. Szerinte Petr Pavel indoklása mélyen sértő, és súlyosan károsítja a jó hírnevét.

A prágai vár pénteken hozta nyilvánosságra azt a levelet, amelyben Petr Pavel részletesen megindokolta Andrej Babiš miniszterelnöknek, miért utasította el Turek kinevezését. Az államfő szerint a jelölt több alkalommal is a cseh jogrend és az alkotmányos értékek iránti tisztelet hiányát mutatta. Pavel úgy fogalmazott:

Turek nyilatkozataiban és tetteiben többször dicsőítette vagy relativizálta a 20. század egyik legszörnyűbb totalitárius rendszerét, a náci Németországot,

amely a csehek megszállásáért, a világháborúért és milliók elpusztításáért felelős.

Az államfő szerint Turek kijelentései nemcsak történelmileg elfogadhatatlanok, hanem súlyosan sértik a demokratikus értékeket is. Petr Pavel azt is kiemelte, hogy a politikus megkérdőjelezte a nők és az etnikai kisebbségek méltóságát és egyenlőségét, valamint bagatellizálta a gyűlöletből elkövetett erőszakos cselekményeket – egyes esetekben még kisgyerekekkel szemben is.

Petr Pavel hangsúlyozta: ezek nem elszigetelt, fiatalos meggondolatlanságból fakadó kijelentések voltak, hanem hosszabb időn át tartó, ismétlődő megnyilvánulások, amelyek összességükben megkérdőjelezik Filip Turek lojalitását a cseh alkotmányos rendhez.

A vita nemcsak politikai, hanem alkotmányjogi kérdéseket is felvet. A cseh alkotmány szerint az elnök a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a kormány tagjait, ugyanakkor Petr Pavel szerint kivételes, indokolt esetekben joga van megtagadni egy jelölt kinevezését. Hasonló helyzet korábban is előfordult: Miloš Zeman volt államfő például 2018-ban és 2021-ben is visszautasított miniszterjelölteket.

Andrej Babiš miniszterelnök szerdán terjesztette fel hivatalosan Filip Turek kinevezését, Petr Pavel pedig azonnal jelezte, hogy nem írja alá. A koalíciós Autósok párt ezt követően közölte: továbbra is kitart jelöltje mellett, és nincs másik alternatívája.

Filip Turek ugyanakkor kizárta, hogy pártja alkotmánybírósági eljárással vagy politikai nyomásgyakorlással próbálná rákényszeríteni az elnököt a kinevezésre. Ehelyett személyes jogi lépésre készül: bíróság előtt kíván elégtételt és bocsánatkérést kicsikarni az államfőtől.

A kérdésről a kormánykoalíció hétfőn tanácskozik, Petr Pavel pedig jelezte: kész tárgyalni Andrej Babišsal a kormány végleges összetételéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×