A múlt héten az idei második legnagyobb heti bruttó értékesítést jegyezte fel a lakossági állampapírokból az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Mint a VG írja, ugyan az iráni háború kitörését követően több mint 200 milliárd forintos volt a szint, de így is jó teljesítménynek számít a mostani 120 milliárd forintos értékesítés.

Az év első 18 hetéből mindössze 5 esetében voltak az eladások 100 milliárd forint felett. Hozzáteszik, a magyarok akkor fordultak el ezektől az eszközöktől, amikor a kockázatosabb befektetések is rosszabbul teljesítettek.

Mindazonáltal továbbra is a Fix Magyar Állampapír és a Magyar Állampapír Plusz a befektetők kedvencei.

Az előbbi évi 7 százalékos kamatot, az utóbbi 6,5-7,5 százalék között fokozatosan emelkedő kamatot biztosít. Mindkét állampapír negyedévente fizet kamatot – írják a cikkben.

Hozzáteszik, hogy főleg a MÁP Plusz népszerűsége nőtt, ebből a múlt héten bruttó 30,25 Mrd Ft-nyit adott el az ÁKK, szemben az egy héttel korábbi 19,3 milliárd forintos értékkel. Ugyan abszolút értékben a FixMÁP értékesítése ennél jobban nőtt, 63,43 Mrd forintról 78,17 Mrd forintra, de a növekedési ütem alacsonyabb volt az utóbbi esetben. A postán is kapható Kincstári Takarékjegy kereslete csökkent. Ez egy- vagy kétéves, 5,5 vagy 6 százalékos kamatot fizet. A kereslet 8,55 Mrd forintról 8,19 Mrd forintra esett vissza.

Mint a cikkben olvasható, az elmúlt év nagy változásokat hozott a magyar háztartások állampapír-állományában is. Ezt elsősorban az 1300 milliárd forintot megközelítő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatfizetése, illetve az ezután lendületet kapó portfólióátrendezés határozta meg. 2012-ben került a gazdaságpolitikai prioritások közé a lakosság kezében lévő állampapír-állomány növelése, azóta pedig évente átlagosan ezermilliárd forinttal nőtt is a lakosság kezében lévő mennyiség.