Infostart.hu
eur:
364.04
usd:
326.49
bux:
143485.08
2026. október 14. szerda Helén
Hívők gyülekeznek a vatikáni Szent Péter téren a pápaválasztó konklávé második napján, 2025. május 8-án. A pápaválasztásra jogosult bíborosok a vatikáni Sixtus-kápolnában az előző napon kezdték meg konklávéjukat, amelyen zárt ajtók mögött megválasztják az április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódját.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami

Új szakaszban a Tanácsköztársaság alatt kivégzett magyar pap boldoggá avatási eljárása

Wolhmuth Ferenc boldoggá avatási eljárásának megnyitják az úgynevezett római szakaszát, vagyis a Szentszék illetékes szervei megvizsgálják a Tanácsköztársaság alatt kivégzett magyar pap vértanúsága tényét és körülményeit – nyilatkozta Törő András, a római Pápai Magyar Intézet rektora.

A Szentté Avatási Dikasztérium nyitja meg hivatalosan a boldoggá avatási ügy római szakaszát. A boldoggá avatási eljárások több szakaszból állnak: először egyházmegyei szinten folytatnak vizsgálatot, utána az ügy a Vatikánba kerül tovább, ami az egyetemes egyház szintjére emelést jelenti.

A vértanúként meghalt Wohlmuth Ferenc magyarországi boldoggá avatási eljárása 2021 januárjában kezdődött, és 2024 szeptemberében zárult le. A közel kilencszáz oldalas dokumentáció aktáit a Szentté Avatási Dikasztériumba továbbították, amely keddtől folytatja a munkát.

A mostani római megnyitás mérföldkőnek számít. Azt jelenti, hogy Wohlmuth Ferenc ügye továbblépett a vizsgálat következő szintjére, és a magyar vértanú pap tanúságtétele az egyetemes egyház számára is jelentőséggel bír – hangoztatta Törő András.

A dikasztérium ülésén jelen lesz Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke és Törő András, aki egyben a Wohlmuth-ügy római posztulátora is. A posztulátor az ügyvéd szerepét tölti be az eljárásokban, mivel bemutatja a boldoggá vagy szentté avatásra javasolt személy életével, szolgálatával, halálával kapcsolatos adatokat, és szükség esetén indokolja a boldoggá avatást.

A Győri Egyházmegyében szolgáló Wohlmuth Ferenc (1855-1919) a Komárom megyei Császár község plébánosaként szolgált huszonöt éven át. A Tanácsköztársaság alatt 1919. június 5-én koholt vádak alapján felakasztottak. Sírja Császár temetőjében található, bitófáját a helyi templomban a mai napig őrzik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Erzsébetváros nem utal

Erzsébetváros nem utal

Erzsébetváros nem utalja át a szolidaritási hozzájárulás következő részletét, jelentette be szerdán Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere. Szerinte a hozzájárulás valójában büntetőadó, hiszen senki sem tudott elszámolni azzal, hogy az önkormányzat által befizetett 2,7 milliárd forintból mely településeket támogatták. A polgármester úgy fogalmazott, hogy bár áprilisban a Fidesz távozott, a rendszer megmaradt, holott az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy működése alaptörvénysértő. Bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert is, aki szerinte a kerületek háta mögött kötött megállapodást a kormánnyal, így a kerületek ellentételezés nélkül elveszíthetik parkolási bevételeiket. Az önkormányzat számol azzal, hogy a pénzt leemelik a számlájáról, ezért jogi útra viszi az ügyet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×