Az Európai Parlament külügyi bizottsága kedden elfogadott jelentéseiben megerősítette, hogy a nyugat-balkáni bővítés kulcsszereplői, Montenegró és Albánia komoly előrelépést értek el az utóbbi időben az európai integrációban, ugyanakkor még mindkét ország előtt jelentős politikai és jogállamisági kihívások állnak – írja a hvg.hu.

A Montenegróról szóló jelentést nagy többséggel fogadták el az Európai Parlamentben, és az illetékesek üdvözölték a kért EU-reformokkal kapcsolatos fejleményeket.

Montenegró 2026 végéig lezárná a csatlakozási tárgyalásokat, majd ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2028-ban válhat az Európai Unió 28. tagállamává.

A jelentésben kiemelték: Montenegró európai irányultsága és az állami függetlenség melletti elkötelezettsége kulcsfontosságú politikai feltétele a csatlakozásnak. A képviselők arra szólították fel a politikai szereplőket, hogy tegyék félre a belpolitikai vitákat, és tartsák fenn a reformok lendületét.

Brüsszelben ugyanakkor aggódnak a növekvő külföldi befolyás miatt. A dokumentumból egyebek mellett kiderül az is, hogy

Kína, Oroszország és Szerbia dezinformációs kampányokkal és hibrid fenyegetésekkel veszélyezteti Montenegró demokratikus intézményeit és EU-párti orientációját,

ezért a jelentéstevők szerint kulcsfontosságú lesz a következő időszakban ezeknek a veszélyeknek, illetve akadályoztatásoknak az elhárítása.

A másik nyugat-balkáni, EU-hoz csatlakozni szándékozó ország, Albánia esetében a képviselők ugyancsak elismerően nyilatkoztak az integráció terén tett erőfeszítésekről. Tirana célja, hogy 2027 végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Az EP szerint ez reális lehet, de céldátumként még nem lehet róla beszélni.

Kérdés, hogy a reformok hogyan haladnak előre. A legérzékenyebb területek a következők:

• a politikai polarizáció,
• a jogállamiság megerősítése,
• a korrupció elleni küzdelem.

A jelentés szerint az albán igazságszolgáltatás továbbra is politikai nyomás alatt áll, és további előrelépésre van szükség a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában. Továbbá az EU a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést is kulcsfontosságúnak tartja.

Külön figyelmet kapott a média szabadsága és a közigazgatási reform kérdése is, valamint a társadalmi dimenzió: a képviselők szerint az albán EU-csatlakozás sikeréhez erős szociális rendszerre és munkavállalói jogokra is szükség van.