Május 1-jén reggelre tragédia történt az Alföldön – fogalmazott az InfoRádióban Koch Csaba, aki szerint talán az 1984-85-ös télen voltak olyan fagyok, amik a mostanihoz hasonló pusztítást okoztak a szőlőültetvényekben, ilyen mértékű tavaszi fagyra viszont évtizedek óta nem volt példa. Mint mondta, sajnos ez is összefüggésben van a felmelegedéssel és az aszállyal, ugyanis a levegő páratartalma olyan alacsony, nincs felhő, nincs semmilyen olyan páraréteg, ami a hőt vissza tudná verni a föld irányába.

Szerinte a május 1-jei „elképesztő mértékű” fagy részint az elsivatagosodásnak tudható be, tehát hogy nappal 30 fokos meleg van, éjjel pedig fagy.

A Duna borrégió (Alföldi borrégió) Magyarország legnagyobb kiterjedésű, a Duna-Tisza közén elhelyezkedő bortermő területe, amit három összefüggő, hasonló adottságokkal rendelkező borvidék alkotja: a Csongrád, Hajós-Bajai és Kunsági borvidék, ahol összességében 24 ezer hektár szőlőültetvény található. Mint mondta, ebből Hajós-Baján 1800 hektár van, amiből nagyjából 1500 hektár fagyott el szinte 100 százalékig, míg a Kunságban körülbelül 15 ezer hektár, de Csongrádban is nagyon jelentős a veszteség.

„Ilyen mértékű kár az ágazatot nem érte 40 vagy 50 éve, ami most történt”

– emelte ki.

A Hajós-Bajai borvidék elnöke az InfoRádió érdeklődésére jelezte, hogy az idei évre a borkészletek a pincékben rendelkezésre állnak, a mostani fagyok a bor árában pedig nem fognak egyelőre jelentkezni. A fő gond, hogy mi lesz az őszi szürettel, ugyanis – mint magyarázta –, jelenleg nem lehet még tudni a károk mértékét, mert a mínusz 3, mínusz 5 fokos hidegben lehet, hogy nemcsak a zöldhajtások károsodtak, hanem – a már megindult keringés miatt – a fás részek szállítószövetei is, de ez majd akkor fog kiderülni, amikor a növények elkezdnek kihajtani, ha egyáltalán képesek lesznek erre.

„Vélhetőleg nagyobb lesz jóval akár, mint amit gondoltunk”

– tette hozzá.

Tehát ami most biztos, hogy amelyik szőlőültetvény hajtásai megfagytak, azokon szinte egyáltalán nem lesz termés, legfeljebb egy-két olyan fajta van, ami az alvó- és a mellékürügyekből képes lehet valamilyen minimális termést hozni, de ez 20-30 mázsa termés lehet hektáronként, ami borvidék szinten elenyésző – mondta. „Ez az ágazatra nézve tragédia”, hiszen a szőlőtermesztésből élő családoknak a fagykárok ellenére is művelniük kell a szőlőt, csak a szüret fog elmaradni; előbbi költsége 7-800 ezertől egy-másfél millióig is felmehet fajtától függően, és ez a kiadás jelentkezni fog, árbevétel azonban egyáltalán nem lesz – fejtette ki.

Végeredményében az ősszel az alföldi nagy pincészetek és borászatok nem fognak tudni majd szőlőt feldolgozni, ami szőlőhiányt fog eredményezni a piacon, ezért bizonyos borfajtáknál a következő évben drágulás lesz tapasztalható. De nem a jelentős borárnövekedés lesz Koch Csaba borász szerint az elsődleges probléma.

Igazán nagy bajban az ágazat szereplői lesznek, mert azok, akik csak ebből élnek, egyszerűen nem rendelkeznek olyan jövedelmekkel, tartalékokkal, hogy beleférjen az, hogy nulla árbevétel mellett csak végigműveljék a véget.

Természetesen bizonyos támogatásokra támaszkodhatnak a gazdák, de ezek nem fedezik a kiesett kárt – fogalmazott az InfoRádióban a Hajós-Bajai borvidék elnöke.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó S. Gergő készítette.