Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Fehér Ház által közreadott képen Donald Trump amerikai elnök (b) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a washingtoni Fehér Ház titkosszolgálati komplexumában, a Situation Roomban 2025. június 21-én. Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak.
Nyitókép: MTI/AP/Fehér Ház

Trump: háromoldalú találkozóm lehet Putyinnal és Zelenszkijjel

Fordulat az orosz–ukrán háborúban: Donald Trump bejelentette, hogy jövő héten találkozik Putyin orosz elnökkel, majd egy háromoldalú egyeztetésbe bevonhatják Zelenszkij ukrán elnököt is. Viszont tett egy olyan, tőle váratlan és eddig példátlan megjegyzést is, miszerint "Oroszország különleges fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra".

Felpörgött a diplomácia, vagy csak újabb szóvirágok? Donald Trump egy korábban nehezen elképzelhető eseményt vázolt fel az ukrajnai háborúban egy kemény megjegyzésekkel tarkított szerdai nap után: az ő közvetítésével és vele együtt egy asztalhoz ülhet le Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Trump ezt azután jelentette be, hogy különmegbízottja, Steven Witkoff 3 órás megbeszélést folytatott Moszkvában Putyinnal. Bár a találkozót „rendkívül eredményesnek” nevezte, tett egy ezzel nem igazán harmonizáló megjegyzést is: „Oroszország különleges fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és külpolitikájára”.

Ezek után következett egy beszélgetés Zelenszkijjel, majd a médiateret elárasztó újabb nyilatkozat: Trump a jövő héten találkozhat Putyinnal, majd az ő társaságában Zelenszkijjel is.

Működik a washingtoni prés?

Hogy mi hangzott el Witkoff sokadik találkozóján Putyinnal, egyelőre nem nyilvános. Viszont Zelenszkij úgy kommentálta a Trumppal folytatott beszélgetését, hogy Moszkva "hajlani látszik" a tűzszünetre, és úgy tűnik, működik az amerikai nyomás.

Előzőleg maga Putyin ismerte el, hogy nehézségekkel néz szembe a keményen szankcionált orosz gazdaság. Elemzők szerint ez nem összeomlást, de a növekedés jelentős visszaesését és a fejlődésben való többéves lemaradást jelenti.

Trump közben újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen, többek között India felé irányuló 25 százalékos pótvám formájában, mivel az továbbra is jelentős mennyiségű orosz olajat vásárol. A döntés értelmében péntektől életbe léphetnek az úgynevezett másodlagos szankciók, amelyek azokat az országokat sújtják, amelyek Moszkvával kereskednek.

Mindeközben Trump egyes nyugati szövetségeseit is tájékoztatta Witkoff "sikeres moszkvai újáról". Egy magas rangú amerikai tisztviselő úgy fogalmazott: „az oroszok nyitottak a további egyeztetésre”.

Rendkívüli fenyegetés - rendkívüli megjegyzés

A Donbászban az utóbbi hetekben lendületbe jött oroszok azonban egy potenciális „légi tűzszünettel” akarták leszerelni Trumpot, de ő egyelőre ragaszkodik a totális fegyvernyugváshoz.

Trump most először nevezte Oroszországot „rendkívüli fenyegetésnek” az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve. A lépés jól mutatja, hogy az amerikai elnök egyre kevésbé türelmes Putyinnal szemben, és egyre határozottabban Kijev mellé áll.

India: az a baj...

Mindeközben India, amelynek vezetése Trump egyfajta ideológiai harcostársa, csalódott a szankciók miatt. Indiai kommentátorok megjegyezték: videón nézhető vissza, hogy Eric Garcetti, volt amerikai nagykövet kimondja: akarták, hogy valaki legálisan, az ársapkát betartva vegyen orosz olajat, hogy ne omoljon össze a piac.

Most viszont Trump azt mondta: India továbbadja a nyersanyagot, „és nem érdekli, hogy hány embert öl meg az orosz hadigépezet”. Új-Delhi képmutatással vádolta meg az Egyesült Államokat, amely elmondása szerint: továbbra is kereskedik Oroszországgal. „Mint más nagy gazdaságok, India is megvédi nemzeti érdekeit”- közölték Új-Delhiben.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×