Infostart.hu
eur:
354.2
usd:
311.4
bux:
139624.46
2026. június 25. csütörtök Vilmos
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Donald Trump amerikai elnök megbeszélést folytat a skóciai Turnberry golfklubjában 2025. július 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Donald Trump ismét fenyegeti az EU-t: a 15 százalék helyett akár 35 százalékos vám is jöhet

Az amerikai elnök a vámháborújával német adatok szerint mintegy hetven országot tart sakkban, köztük az EU-tagállamait. A "tartós békére" semmi nem utal.

Ami az Európai Uniót illeti, Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke július végén Skóciában állapodott meg abban, hogy az elnök által az uniós import nagy részére kilátásba helyezett 30 százalékos vámot 15 százalékra csökkentik. Trump feltétele az volt, hogy az EU az eddiginél jobban megnyitja piacait az amerikai termékek előtt.

Noha az Európai Bizottság elnöke a tagállamok, köztük Németország részéről rendkívül sok bírálatot kapott, Ursula von der Leyen azzal "védekezett", hogy ennél a kompromisszumnál jobbat nem tudott elérni.

Az már Brüsszelben, illetve Berlinben szinte meglepetést sem okozott, hogy a létrejött megállapodásnak augusztus első napján kellett volna életbe lépnie, Washingtonban azonban úgy döntöttek, hogy a start egy hetet csúszik. Eszerint a 15 százalékos vámok augusztus 7-től hatályosak. Mindezt azzal indokolták, hogy az illetékes amerikai hatóságoknak jobban fel kell készülniük az "új rendszerre".

Egy nappal az új időpont előtt mindenesetre Trump újabb fenyegetéssel állt elő. Több német hírportál idézte az amerikai elnököt, aki a CNBC televíziónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a jövőben akár 35 százalékos vámról is szó lehet, ha az EU nem fektet be 600 milliárd dollárt (mintegy 520 milliárd eurót) az Egyesült Államokban. Trump azt állította, hogy ez része volta skóciai megállapodásnak.

Mindez azt jelentené, hogy a kilátásba helyezett 15 százalék több mint duplája fenyeget a legtöbb uniós termékre vonatkozóan.

Az amerikai elnök mindenekelőtt abból indul ki, hogy egyensúlyhiány áll fenn az országok túlnyomó többségével folytatott kereskedelemben, és ezt kompenzálni kell. A partnereket, köztük az uniós tagállamokat azzal vádolja. hogy túlzottan magas vámokat vetnek ki az amerikai termékekre, és nem nyitják meg kellő mértékben piacaikat az amerikai import előtt.

„A vámok újra naggyá és gazdaggá teszik Amerikát" – hangzik az elnök ezzel kapcsolatban sokat ismételt érvelése.

A német portálok szerint az elnök legújabb fenyegetésére az EU részéről nem reagáltak. A várakozások szerint a 15 százalékos importvám ennek ellenére csütörtökön életbe lép.

Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy az amerikai vámháború csaknem hetven "áldozata" között olyan államok is vannak, amelyekkel az Egyesült Államoknak nincs semmifajta kereskedelmi megállapodása. Többek között ilyen Svájc is. Az alpesi ország esetében az elnök 39 százalékos vámot helyezett kilátásba Erre vonatkozóan hivatalos indoklás egyelőre nem hangzott el, mindenesetre Svájcban reménykednek a tárgyalásos megoldásban.

Erre utal, hogy értesülések szerint

a pénzügyminiszter vezetésével magas rangú delegáció indult Washingtonba.

Trump mostani nyilatkozata ugyanakkor megerősítheti azokat az értékeléseket, amelyek szerint Washington és Brüsszel megállapodása eleve kudarcra van ítélve, és összeomlással fenyeget. Az egyetlen "opció" az újratárgyalás lenne, amit több tagország is szorgalmaz.

Címlapról ajánljuk

Kormányszóvivői tájékoztató: 4 napig extrém hőség lesz, 38-40 fokokkal

Hatályba lépett a hőség-kormányrendelet, a hőség miatt péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe. Az államigazgatásban ahol lehetséges, hétfőn és kedden home office lesz. Akár a 2022-es évszázados aszályhoz hasonló károkat fog okozni a mezőgazdaságban idén is a hőség. Még legalább 10-12 centivel csökkenni fog a Velencei-tó szintje. Nyitott, széles körű alkotmányozás lesz, a végén népszavazás hagyja jóvá – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.
Tisza-kormány: Magyar Péter rendkívüli tájékoztatást adott, a legfőbb ügyész reagált az aranykonvoj-ügy ultimátumára

Tisza-kormány: Magyar Péter rendkívüli tájékoztatást adott, a legfőbb ügyész reagált az aranykonvoj-ügy ultimátumára

Az aranykonvoj-ügy került a nap legfontosabb fejleményeinek középpontjába: egy állítólagos belső ügyészségi dokumentum szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt államtitkár, Hajdú János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás, a NAV volt elnökhelyettese is azok között van, akiknek büntetőjogi felelősségét tisztázni kell, miközben Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormányzati vizsgálat előzetes eredményei alapján az érintett állami szervek egymásra hárítják a felelősséget, a végső döntések azonban szerinte magasabb szinten születhettek. A miniszterelnök az árrésstop jövőjéről is beszélt: egyelőre nem tárgyalta a kormány a kivezetését, de az alacsony infláció miatt később napirendre kerülhet a kérdés, miután Varga Mihály jegybankelnök szerint az intézkedés megszüntetése sem veszélyeztetné az árstabilitást. Közben a parlament törvényalkotási bizottsága elfogadta azt a módosítást, amely szerint a megszűnő Szuverenitásvédelmi Hivatal feladatait az Igazságügyi Minisztérium veszi át, a hivatal vezetői pedig végkielégítés nélkül távoznának. Jelentős belső feszültséget váltott ki a Nemzeti Fejlesztési Központnál Nemcsok Dénes államtitkári kinevezése, amely ellen több mint 1600 dolgozó aláírásával ellátott petíció indult. Razziát tartott a rendőrség a Semmelweis Egyetem központi épületében egy klinikai gyógyszerfelhasználással összefüggő büntetőeljárás részeként, az egyetem ugyanakkor közölte, hogy együttműködik a hatóságokkal, és egyelőre nincs hivatalos információ gyanúsítottakról. Emellett 1,5 milliárd eurós uniós fejlesztési program indul a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×