Infostart.hu
eur:
355.27
usd:
305.96
bux:
131279.55
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Peter Pellegrini szlovák elnök felszólal az ENSZ Közgyűlésének a jövőről szóló csúcstalálkozóján a világszervezet New York-i székházában 2024. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Sarah Yenesel

Peter Pellegrini: az EU nélkül nem fenntartható Ukrajna békéje

A szlovák köztársasági elnök egyebek mellett arról is beszélt a müncheni biztonságpolitikai konferencián, hogy fontossá vált az unió nyugat-balkáni terjeszkedése. Közölte továbbá azt is, hogy csütörtökön Pozsonyba látogat Mark Rutte, a NATO főtitkára, hogy a védelmi kiadások növeléséről tárgyaljanak.

Peter Pellegrini a hét végén Münchenben tartott biztonságpolitikai konferencián adott hangot aggodalmának amiatt, hogy a béketárgyalások kezdeti szakasza esetleg az uniós országok bevonása nélkül zajlik le. A szlovák államfő azonban hangsúlyozta, hogy ha ez így is történik, az Európai Unió várhatóan a következő szakaszban csatlakozik a tárgyalásokhoz. Összességében úgy véli, hogy az uniós országok részvételéről szóló végső döntést az ukrán elnök fogja meghozni.

A konferencia záróbeszédében Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: csak akkor fogadja el a béke feltételeit, ha azok olyan tárgyalások eredményeként születnek, amelyeken Ukrajna és az Európai Unió is képviselteti magát.

A szlovák köztársasági elnök Münchenben azt is kijelentette, hogy a Nyugat-Balkán országainak Európai Unióhoz való csatlakozását nem csupán politikai vagy technikai kérdésként kell kezelni, hanem stratégiai szempontokat is figyelembe kellene venni. Szerinte ez kulcsfontosságú lehet abban, hogy az unió megőrizze meghatározó szerepét a világpolitikában és egyben erősíthesse geopolitikai befolyását. Peter Pellegrini hangsúlyozta: meg kell könnyíteni a nyugat-balkáni országok csatlakozását, valamint

fel kell gyorsítani a csatlakozási folyamatokat, mivel ez hozzájárulhat az Európai Unió versenyképességének helyreállításához.

Peter Pellegrini ezt követően „sajátos formátumként” jellemezte a francia elnök, Emmanuel Macron által hétfőre, Párizsba összehívott rendkívüli csúcstalálkozót, amelyre csupán néhány európai ország képviselőit hívták meg. A francia elnök korábban azzal indokolta a korlátozott részvételt, hogy nem kívánják bevonni azokat az országokat, amelyek „tárgyalásokba való intenzív beavatkozása további széttagoltságot okozhat a szövetségen belül.” A szlovák államfő ezzel szemben úgy véli, hogy a meghívott országok nem tudják teljes mértékben képviselni az uniós álláspontokat.

Peter Pellegrini a védelmi kiadások növeléséről is beszélt. Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen lesz egyeztetni a tagállamokkal arról, meddig, milyen ütemben és időkeretben emeljék kiadásaikat. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem csupán a százalékokra kell összpontosítani, hanem figyelembe kell venni az egyes országok és hadseregeik egyedi szükségleteit is.

Emellett fontosnak tartja, hogy a lakosság számára is érthetővé tegyék, miért szükséges a kiadások növelése. Úgy tájékoztatott, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár február 20-án, csütörtökön Szlovákiába látogat, hogy a védelmi kiadások növeléséről folytasson megbeszélést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta törvényjavaslatát a Tisza, széles körű juttatáscsökkentés jöhet

Benyújtotta törvényjavaslatát a Tisza, széles körű juttatáscsökkentés jöhet

Az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentését javasolja az Országgyűlésről szóló törvény módosításával a Tisza két képviselője.
Tisza-kormány: Brüsszelbe utazik Magyar Péter, előkerült Orbán Viktor

Tisza-kormány: Brüsszelbe utazik Magyar Péter, előkerült Orbán Viktor

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazik, ahol a NATO-főtitkárral, a belga kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével, utóbbival az uniós források lehívásáról  is tárgyal. A kormány eközben számos gyors intézkedést jelentett be: moratóriumot a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát és a Klebelsberg Központ átalakítását. Az egészségügyi miniszter strukturális összeomlásról beszélt, 500 milliárd forint pluszforrást ígért az ágazatnak, az oktatási tárca pedig a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésébe kezd. A parlament visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, parlamenti vizsgálóbizottságok alakultak, az adóhatóság pedig házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ahol nagy mennyiségű ledarált iratot találtak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×