13 °C
A müncheni konferencián Mark Rutte NATO-főtitkár is arra biztatta az európai országokat, hogy ne arról panaszkodjanak, hogy esetleg kiszorulhatnak a tárgyalóasztal mellől, hanem álljanak elő javaslatokkal, ötletekkel, és fektessenek be több pénzt a védelembe. Erről az Infostart is beszámolt.
Egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok biztonsági prioritásai máshol helyezkednek el, és az európai országok egy csoportja csendben azon dolgozik, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, hogy segítsen betartatni az Oroszországgal kötendő jövőbeni békerendezést – írja az AP alapján a vg.hu.
Nagy-Britannia és Franciaország élen jár az erőfeszítésekben, bár a részletek továbbra is szűkösek. Egyértelmű, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek garanciára van szüksége, hogy országa biztonsága biztosított legyen, amíg a béke be nem áll. Az AP összefoglalója szerint a legjobb védelmet a NATO-tagság jelentené, de az Egyesült Államok ezt a lehetőséget levette az asztalról. „Nem térek ki a konkrét képességekre, de elfogadom, hogy ha béke van, akkor valamiféle biztonsági garanciára van szükség Ukrajna számára, és az Egyesült Királyság is kiveszi a részét ebből” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök.
❗️??Europe is working on a plan to send troops to ??Ukraine to guarantee peace after the war ends — The Associated Press
— ?MilitaryNewsUA?? (@front_ukrainian) February 15, 2025
The most active lobbyists for this idea are Britain and France. pic.twitter.com/CqT8Isc9cB
„Nagyon korai szakaszban vagyunk” – mondta Hanno Pevklur, Észtország védelmi minisztere az Associated Pressnek a müncheni biztonsági konferencia margójára. Ha Oroszország és Ukrajna mindkét oldalon „néhány ezresre” csökkenti erőit a frontvonal mentén, akkor „nem probléma, hogy Európa is ott legyen” – mondta Pevkur, rámutatva, hogy sokkal nehezebb lesz, ha továbbra is „forr a konfliktus”.
A Financial Timesnak adott pénteki interjúban Macron azt mondta, hogy a hatalmas haderő bevetésének ötlete „messziről jött”. Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere ezen a héten ragaszkodott az „érintkezési vonal szilárd nemzetközi felügyeletéhez”, utalva a nagyjából 1000 kilométeres (600 mérföld) hosszú frontvonalra.
Az európaiak vonakodnak, mert ahhoz túl sok csapatra lenne szükség. Szinte mindenki egyetért abban, hogy valamiféle „amerikai backstop” elengedhetetlen.
