A hét végén tartott müncheni biztonságpolitikai konferencián a legnagyobb visszhangot Donald Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottjának szavai váltották ki, Keith Kellogg ugyanis azt mondta, Európának vélhetően nem osztanak lapot a tervezett béketárgyalásokon. Arra szólította fel az európai országok vezetőit, hogy „szálljanak be a vitába, de ne azzal, hogy panaszkodnak, hogy ott lehetnének az asztalnál, hanem azzal, hogy konkrét javaslatokkal, ötletekkel állnak elő, és növelik a védelmi kiadásaikat”. Tálas Péter az InfoRádióban úgy értékelte a felszólalást, hogy az amerikaiak „azonnal kitettek mindent az asztalra”, de nem gondolja, hogy ez egy olyan terv lenne, amely kőbe van vésve. Úgy véli, az európaiak tulajdonképpen nem is az Ukrajnára vonatkozó béketervvel szembesültek a konferencián, inkább az derült ki, hogy a Trump-adminisztráció Ázsiára, Latin-Amerikára és az Északi-sarkvidékre kívánja jobban összpontosítani a figyelmét.

Az egyetemi docens kiemelte: a nyilatkozatok alapján egyértelművé vált, milyen érdekei vannak az USA-nak, hiszen Washington jelezte, hogy 500 milliárd dollár értékben kíván hozzájutni Ukrajnában ritka ásványkincsekhez az amerikai katonai segítség ellentételezéseként. A szakértő szerint úgy tűnik, egy olyan világ jön, amelyben „nehezebb lesz függni az Egyesült Államoktól”. Felidézte, hogy az elmúlt napokban több amerikai illetékes is azt deklarálta, hogy a jelenlegi állapotok és viszonyok között nem tekinthető Európa olyan szuperhatalomnak, amely a többpólusú világban labdába rúghat.

Az új amerikai kormányzat egyre gyakrabban szólítja fel az európai országokat arra, hogy növeljék a hadiiparra szánt forrásokat, illetve a katonai kiadásokat. Donald Trump szerint a NATO-tagállamoknak legalább a GDP-jük öt százalékát kellene ilyen célokra fordítaniuk. Tálas Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, most már azért néhány ország – például Lengyelország – az öt százalék közelében jár, mások viszont valóban jelentősen elmaradnak ettől az aránytól. Azt gondolja, valamilyen kompromisszumos megoldás születhet az ügyben, mert

egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi helyzetben az összes európai ország meg tudja engedni magának az ötszázalékos határ elérését, illetve annak tartását hosszabb távon.

A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: az sem mellékes, mennyi idő alatt érik majd el ezt a célt az érintett országok. A reakciók alapján azt szűrte le, hogy a müncheni konferencia európai résztvevőit leginkább az riasztotta meg, hogy az Egyesült Államok „olyan módon készül kiszállni az európai biztonságból, amely túl gyors lehet Európának”. A kontinens országai ugyanis nincsenek felkészülve arra, hogy rövid időn belül pótolják hiányosságaikat, elmaradásaikat. Tálas Péter példaként azt hozta fel, hogy ha most kezdenének el olyan fegyvereket gyártani, amelyek jelenleg nem állnak a rendelkezésükre, legalább tíz évet kellene várni, mire feltöltenék a raktárakat a szükséges és elvárt mennyiséggel.

Az egyetemi docens közölte: egyre többen pedzegetik, hogy a közeljövőben ugyanazt fogja eljátszani Donald Trump, mint az ötvenes években Dwight David Eisenhower, aki gyakorlatilag elkezdte kivonni az amerikai erőket, ugyanakkor Európában hagyta az odatelepített atomfegyvereket. Sok szakértő vélelmezi azt, hogy a jelenlegi amerikai vezetés is csökkenteni akarja a katonák létszámát Európában, de Tálas Péter

nem gondolja azt, hogy ezzel párhuzamosan az atomfegyverek száma is csökkenni fog a kontinensen, hiszen azok jelentik a legfőbb elrettentő erőt.

„Ha ez a helyzet előáll, komoly problémát fog jelenteni Európának, de hosszú idő állt a rendelkezésére, hogy valamilyen módon erősítse a védelmi képességeit” – jegyezte meg a szakértő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy erős európai hadsereg felállítását javasolta a müncheni konferencián, valamint azt is kijelentette, hogy Európának erősítenie kell a hadiiparát, saját készítésű hadieszközöket kell gyártania, illetve külön kiemelte a dróntechnológia fejlesztésének fontosságát. Tálas Péter szerint erősen kérdéses, hogy össze tud-e állni egy közös európai hadsereg, inkább arra lehet számítani, hogy adott esetben csak az a néhány erősebb hatalom vonja majd össze katonai erejét, amely éppen most erősíti meg védelmi képességeit. Ennek az a legfőbb oka, hogy

nem minden ország ért egyet a NATO-tól kevésbé függő, önálló európai védelem megszervezésének gondolatával.

A hétvégi, müncheni biztonságpolitikai konferencián elhangzott amerikai tervekre reagálva Emmanuel Macron francia elnök hétfőre összehívta az európai vezetőket Párizsba egy rendkívüli csúcstalálkozóra, melyen összesen hét ország képviselője vesz részt. Tálas Péter szerint a jövő szempontjából nagyon fontos lesz, milyen döntéseket hoznak a résztvevők ezen a találkozón, mert elmozdulás csak akkor lesz, ha konkrétumokat fogalmaznak meg. Úgy véli, valamilyen formában ezt megteszik a meghívottak, mert nagyon szorít az idő.