Hivatalosan Európa biztonságáról, valójában viszont az orosz-ukrán háború lezárásáról tárgyalnak hétfőn az európai vezetők Párizsban - többek között arról, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az EU kihagyásával kezdett tárgyalásokban.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter közölte, Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban fogadja a "legfontosabb európai országok" küldötteit, hogy megvitassák a kontinens biztonságát - írja az Economx. Erről a France Inter rádiónak nyilatkozott, atovábbi részleteket viszont nem osztott meg, így azt sem, hogy mely országok vezetői kaptak meghívást.
A külügyminiszter a tervezett megbeszélés kapcsán kijelentette: "meg kell őriznünk a hidegvérünket, és nem szabad hagynunk, hogy elragadjanak vagy megfélemlítsenek az itt-ott hallható kijelentések". Hozzátette, csak az ukránok dönthetnek úgy, hogy abbahagyják a harcot, és Franciaország mindaddig támogatja őket, amíg meg nem hozzák ezt a döntést. Kijelentette:
"az európaiak így vagy úgy, de részt vesznek majd az ukrajnai háború befejezését célzó tárgyalásokon".
Diplomáciai források szerint a találkozón ott lesz Mark Rutte NATO-főtitkár mellett Németország, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Lengyelország, valamint Dánia, utóbbi a balti államok képviseletében is. Keir Starmer brit miniszterelnök már szombaton késő este jelezte, hogy részt kíván venni a csúcstalálkozón.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szombaton a müncheni biztonsági konferencián ugyancsak beszélt a tervezett párizsi találkozóról, és közölte, hogy országa miniszterelnöke, Donald Tusk szintén Párizsba tart - írja a lap. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint hétfőn Brüsszelben találkozik Keith Kellogg-gal, Donald Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával.
A találkozóra egy héttel azután kerül sor, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a béketárgyalásokról, sokkolva ezzel az európai szövetségeseket, mivel sem velük, sem Kijevvel nem egyeztetett előtte.
Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy a személyes találkozójukra Szaúd-Arábiában kerülhet sor. Erre azonban magát a legfőbb érintettet, Volodimir Zelenszkijt nem hívják meg - írják. Donald Trump a Fehér Házban újságíróknak arról is beszélt, hogy szerinte valószínűtlen, hogy Ukrajna visszatér 2014 előtti határaihoz. A BBC kérdésére reagálva csak annyit fűzött hozzá, hogy a "területei egy részét visszakapja".
Keith Kellogg tábornok, az amerikai elnök különmegbízottja közölte: Európának nem lesz helyen az ukrajnai béketárgyalásokon.
Washington döntése Európa kizárásáról annak ellenére született, hogy Volodimir Zelenszkij ragaszkodott Brüsszel részvételéhez.
Mint írják, az EU a mostani, párizsi csúcson igyekszik kitalálni, hogyan reagáljon a kialakult helyzetre. Továbbá arról is tárgyalnak, hogy Európának milyen álláspontot kellene képviselnie Ukrajna jövőbeli NATO-tagságával kapcsolatban, és hogyan lehetne Ukrajnának biztonsági garanciákat nyújtani, akár a NATO, akár valamilyen európai erő révén.
Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
A második világháború után kiépült, szabályalapú kereskedelmi rend a régi formájában véget ért, mert a két legnagyobb szereplő, az Egyesült Államok és Kína egyre inkább eltér a közös szabályoktól – mondta el Michael Koplovsky, korábbi magas rangú amerikai diplomata, nemzetközi kereskedelmi tárgyaló a Portfolio-nak adott interjújában. A Back to Europe konferenciánk előadója szerint Európa egy új, hasonlóan gondolkodó országokra épülő rendszer zászlóvivőjévé válhat, ahogyan annak idején a GATT is mindössze 23 aláíróval indult. A Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan vámpolitikáját károsabbnak tartja Joe Biden klímatörvényénél, az IRA-nál, a sokat bírált Turnberry-megállapodásból viszont szerinte Európa meglehetősen jól jött ki. Ezzel együtt úgy véli, az EU-nak gyorsabb és hatékonyabb kereskedelemvédelmi eszközökre van szüksége, a gazdasági biztonságot azonban élesen el kell választani a protekcionizmustól. Mint fogalmazott, a nosztalgia nem politika, azzal a világgal kell kezdeni valamit, amelyben ténylegesen élünk.
9 °C
