Hivatalosan Európa biztonságáról, valójában viszont az orosz-ukrán háború lezárásáról tárgyalnak hétfőn az európai vezetők Párizsban - többek között arról, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az EU kihagyásával kezdett tárgyalásokban.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter közölte, Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban fogadja a "legfontosabb európai országok" küldötteit, hogy megvitassák a kontinens biztonságát - írja az Economx. Erről a France Inter rádiónak nyilatkozott, atovábbi részleteket viszont nem osztott meg, így azt sem, hogy mely országok vezetői kaptak meghívást.
A külügyminiszter a tervezett megbeszélés kapcsán kijelentette: "meg kell őriznünk a hidegvérünket, és nem szabad hagynunk, hogy elragadjanak vagy megfélemlítsenek az itt-ott hallható kijelentések". Hozzátette, csak az ukránok dönthetnek úgy, hogy abbahagyják a harcot, és Franciaország mindaddig támogatja őket, amíg meg nem hozzák ezt a döntést. Kijelentette:
"az európaiak így vagy úgy, de részt vesznek majd az ukrajnai háború befejezését célzó tárgyalásokon".
Diplomáciai források szerint a találkozón ott lesz Mark Rutte NATO-főtitkár mellett Németország, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Lengyelország, valamint Dánia, utóbbi a balti államok képviseletében is. Keir Starmer brit miniszterelnök már szombaton késő este jelezte, hogy részt kíván venni a csúcstalálkozón.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szombaton a müncheni biztonsági konferencián ugyancsak beszélt a tervezett párizsi találkozóról, és közölte, hogy országa miniszterelnöke, Donald Tusk szintén Párizsba tart - írja a lap. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint hétfőn Brüsszelben találkozik Keith Kellogg-gal, Donald Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával.
A találkozóra egy héttel azután kerül sor, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a béketárgyalásokról, sokkolva ezzel az európai szövetségeseket, mivel sem velük, sem Kijevvel nem egyeztetett előtte.
Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy a személyes találkozójukra Szaúd-Arábiában kerülhet sor. Erre azonban magát a legfőbb érintettet, Volodimir Zelenszkijt nem hívják meg - írják. Donald Trump a Fehér Házban újságíróknak arról is beszélt, hogy szerinte valószínűtlen, hogy Ukrajna visszatér 2014 előtti határaihoz. A BBC kérdésére reagálva csak annyit fűzött hozzá, hogy a "területei egy részét visszakapja".
Keith Kellogg tábornok, az amerikai elnök különmegbízottja közölte: Európának nem lesz helyen az ukrajnai béketárgyalásokon.
Washington döntése Európa kizárásáról annak ellenére született, hogy Volodimir Zelenszkij ragaszkodott Brüsszel részvételéhez.
Mint írják, az EU a mostani, párizsi csúcson igyekszik kitalálni, hogyan reagáljon a kialakult helyzetre. Továbbá arról is tárgyalnak, hogy Európának milyen álláspontot kellene képviselnie Ukrajna jövőbeli NATO-tagságával kapcsolatban, és hogyan lehetne Ukrajnának biztonsági garanciákat nyújtani, akár a NATO, akár valamilyen európai erő révén.
KezdőlapKülföldEurópai válságcsúcsot hívott össze Emmanuel Macron - a magyar kormány üzent
Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.
„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.