Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Peter Pellegrini megválasztott szlovák elnök a Zuzana Caputová hivatalban lévő elnökkel a pozsonyi elnöki palotában, a Grassalkovich-kastélyban tartott sajtóértekezleten 2024. május 16-án. Az előző nap Robert Fico szlovák miniszterelnököt Nyitrabányán több lövéssel életveszélyesen megsebesítette egy 71 éves lévai férfi, a politikus állapota stabil, de továbbra is nagyon súlyos
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Szlovák államfő: senki nem akar kilépni az EU-ból és a NATO-ból

„Senki nem akar kilépni az EU-ból és a NATO-ból” – szögezte le Peter Pellegrini szlovák államfő azon a keddi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a szlovák külpolitika alakulása miatt hívott össze a kormánypárti és az ellenzéki pártok vezetői számára. A koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke ugyanakkor leszögezte, pártja az Európai Unió megreformálását, és biztonsági kérdésekben a tagállami együttműködés reformját szorgalmazza.

Peter Pellegrini államfő leszögezte, sem a kormánypártok vezetői, sem az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke nem akarja Szlovákia távozását az Európai Unióból és a NATO-ból. Ezért az országos tüntetések egyik okát irrelevánsnak tartja. Az e héten is folytatódó kormányellenes tüntetéseken ugyanis a tömeg a múltban gyakran azt hangoztatta, hogy a Fico-kormány ki akarja vezetni Szlovákiát az EU-ból és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből. „Teljesen egyértelmű, hogy senki, sem a kormánypártok, sem az ellenzéki KDH nem akarja, hogy Szlovákia távozzon az EU-ból és a NATO-ból, senki nem készít elő ilyesmit, és senki nem gondolja, hogy Szlovákia jövője e szervezeteken kívül van” – jelentette ki a köztársasági elnök. Ugyanakkor szerinte mindannyian látják azokat a kihívásokat és problémákat is, amelyekkel az EU-nak és a NATO-nak meg kell birkóznia.

Andrej Danko, a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint Szlovákia számára az európai uniós és a NATO-tagság az egyetlen lehetséges tér, de új formában. Leszögezte, pártja az Európai Unió megreformálását, és biztonsági kérdésekben a tagállami együttműködés reformját szorgalmazza. „Vége a jó időknek az Európai Unió számára” – fogalmazott Andrej Danko, aki szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a hangokat, melyek szerint ez már nem az az EU, amelyhez csatlakozott az ország. A NATO-val kapcsolatban rámutatott, „az Amerikai Egyesült Államok politikai kalandorságai” mellett olyan döntésekbe is belemegy a szervezet, amelyek nem mindig egyeznek az EU-tagállamok elvárásaival.

A kerekasztal-beszélgetésen ugyancsak részt vevő Robert Fico miniszterelnök érthetetlennek tartja azokat a kijelentéseket, hogy a kormány ki akarja vezetni az országot a két közösségből. Véleménye szerint az ellenzék és a tüntetéseket szervező civil szervezetek hazugságokat terjesztenek erről. Szerinte a Progresszív Szlovákia és a Szabadság és Szolidaritás is azért maradt távol a kerekasztal-találkozótól, hogy tovább terjeszthesse a hazugságait. „Ha leültek volna velünk egy asztalhoz, kiderült volna, hogy nem lehet megkérdőjelezni Szlovákia EU- és NATO-tagságát” – jelentette ki Robert Fico, aki nem látja értelmét, hogy az emberek folytassák a tüntetéseket emiatt. A kormányfő rendszeres találkozókat javasol a három legfőbb közjogi méltóság részvételével az aktuális külpolitikai kérdések megoldására. A másik lehetőség szerinte, hogy a parlamentben igyekeznek megállapodni a külpolitikai alaptézisekben.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke kijelentette, azért nem ment el a keddi találkozóra, mert az szerinte nem más, mint az ellenzéknek állított csapda. Emlékeztetett, hogy három ellenzéki párt kért találkozót az államfőtől, de Peter Pellegrini a kormánypártok elnökeit is meghívta. Az SaS pedig kijelentette, azért nem vett részt a játszmában, mert Robert Fico kormányfőt megbízhatatlan partnernek tartja.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×